Ugye voltál már úgy, hogy megkérdőjelezted egy-egy nap végeredményét, sokkal többet vártál, mint amennyit valójában kaptál az élettől? És a helyzetekbe vetett erőbedobásod igen jelentős is volt, vagyis megtettél minden tőled telhetőt a mai napért. Ha mégsem alakulnak úgy a dolgaid, ahogy az szerinted helyes lenne, gondolj bele ebbe a pár sorba, amit a Sztoikus etikai antológiában olvastam:
"Minden, ami történik, igazságosan történik. Ha pontosan megfigyeled, rájössz. Nemcsak azt mondom, hogy bizonyos rend szerint, hanem hogy igazságosan, sőt, mintha valaki érdem szerint rendelkezne. Továbbra is erre figyelj tehát, s bármit csinálsz, azzal a szándékkal csináld: légy jó; jó a szó valódi értelmében. Erre vigyázz minden cselekedetedben."
Akárhogyan is szeretnénk megvalósítani az idézett tanácsot, az emberben ott bujkál a kisördög, hogy miért nem kaptunk többet az élettől, hiszen úgy megdolgoztunk érte. Az élet néha valóban igazságtalan lenne? Van úgy, hogy így hisszük. De ha jobban belegondolunk, mindig mindenki megkapja a jó sorsától azt, amit érdemel. Vajon ki mit érdemel, és miért hisszük azt, hogy nekünk esetleg több kellene hogy jusson, mint amit kaptunk?
Nem mindig tudunk elvonatkoztatni a megtörtént dolgoktól. Azt hiszem, hogy a legtöbb ember csinálja amit kell, és küzd minden egyes nap a családjáért, az életben maradásáért, mégis lehet, hogy a nap végén elégedetlen, mert úgy véli, többet tett, mint amit kapott. Mégha így is lenne, nem tudjuk befolyásolni néha az életünket, csak arra tudunk gondolni, hogy ténylegesen megérdemeljük a jót a sorsunktól. Csakhogy ezek az igazságtalan pillanatok letörhetnek minket, elvehetik a kedvünket a további erőfeszítésektől, és visszavethetik a fejlődésünket.
Túl kell tennünk magunkat az élet igazságtalan pillanataitól, és meg kell tanulnunk jónak lenni, ahogy azt írja a fent idézett pár sor. Ha valaki ellenünk rosszat tesz, legszívesebben megbüntetnénk. Mégis a helyes viselkedés az lehet, hogy jussunk túl a problémán, és lássuk meg a jót a másik emberben. Nem teszünk mindent önszántunkból. És ezért alakul úgy az életünk néha, hogy van, amikor úgy látszik, helytelenül cselekszünk. Minden helyzetben minden ember a tőle telhető legjobbat nyújtja. Amit érdemel és amit kap ezért, az nincs mindig összhangban azzal, amit nyújtott. De az élet ha hisszük, ha nem, mindig igazságot szolgáltat, csak nem biztos, hogy épp abban a pillanatban kapjuk meg a sorsunktól, amit megérdemlünk, hanem kis fáziskéséssel. Ezért jó annak, aki el tud vonatkoztatni rossz dolgoktól, s meg tudja látni a szépet, a jót a cselekedeteiben. Hiszen mindannyian jók vagyunk. Mindannyian szeretnénk a legjobb tudásunk szerint élni. Ez van, mikor sikerül, de van úgy is, hogy nem jönnek jól össze a dolgaink.
Van még egy mondat, amit jó ha megszívlelünk: - "Ha nem gondolod azt, hogy bántalom ért, akkor nem is ért bántalom, s ha nem ért bántalom, akkor kárt sem szenvedtél."
Gondolkodj el az idézett mondatokon, s bármikor amikor rosszallást érzel valami miatt, érdemes mélyebbre ásni a mondanivalókon. Ne érezd magad megkülönböztetve. Légy jó! - írja a Sztoikus etikai antológia. Ha mindig erre törekszünk, végül megkapjuk azt, amit a szívünk kíván.
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek