Ez a bejegyzés cím még az előző cikkemhez illik, így most erről írok. Hál'Istennek remekül aludtam, fel sem ébredtem reggelig. Beállítottam az ébresztőt, talán mindig ezt kellene csinálnom, mert már egyedül nem tudok korán felkelni. Pedig a reggel az enyém, ezt senki nem veheti el tőlem, ilyenkor érzem magam a legjobban. Minden csendes, csak a tücsök ciripel. Most úgy érzem, jól fog telni a napom, igyekszem előre észbe kapni, ha elkap a rosszkedv.
Visszatérve a címre, "mindig meg kellene tenni azt, amiről úgy érezzük, hogy meg kéne tennünk, aminek épp itt az ideje!". Különben nem haladunk egy lépést sem előre. Csak mindig ott munkálkodik a "kisördög", ami nem engedi. Persze attól még lehet valaki lélekben gazdag, ha néhanapján eltér egy kicsit ettől a címtől. Legtöbbször azért illik(főleg nekem, az örökös halogatónak) megbecsülnöm azt amim van, és megvalósítanom, amit szeretnék elérni. Örülnöm kell, ha meg tudok felelni valaminek, bárminek, amit elvárnak tőlem, vagy aminek én tudok örülni. Ki kell tudnom alakítani olyan szokásokat,rendszerességet, ami mindig állandó.
Itt egy példa erre: - találj ki egy olyan tevékenységet, amit el akarsz sajátítani. Szánj rá 10-15 percet, amennyi idődből telik. DE! A furfang ott van benne, hogy csak úgy tudod igazán a szokásoddá tenni, ha kijelölsz egy időpontot, pl. délután 13 órától 15 percen keresztül csakis ezzel a dolgoddal foglalkozzál. Nincs apelláta! Nincs kifogás, ha tényleg tenni akarsz magadért valamit. Minden egyes nap délután egy órától 15 percen keresztül csak azt az egy tevékenységet végezheted, teljes erőbedobással, ha lehet. Így majd kialakul ennek a rutinja, s később oda sem figyelve, akaratlanul is ekképp fogsz cselekedni.Ez egy régi trükk, de annál hatásosabb. Próbáld ki! :)
Zenével könnyebben indul a nap, kapcsold be a rádiót, s készülj a vasárnapra kellő tisztelettel.
Utolsó kommentek