Belegondoltál már, hogy milyen rövid is a mi kis életünk? Sok haszontalanságot csinálunk néha, s azután csodálkozva ámulunk, miért nem megy jól a sorsunk. Sok időt butaságokra vesztegetünk, veszekedünk, megharagszunk ok nélkül, nem tudunk másnak megbocsájtani egy rosszul sikerült mondatért, és még sorolhatnám, mi mindenen aggódunk, mennyi időnket vesztegetjük el. Nagyon komolyan kellene vennünk, hogy túl rövid az életünk ahhoz, hogy csak úgy játszunk vele.
Ha unatkozunk, cammog az idő, ha sietünk valahová, bizony alig elég a megtervezett időnk, csak úgy rohan az a másodpercmutató. De ki tudja minden napját teljességgel és jól időzíteni? Mindig jön valami, ami felborítja a tervünket. Alkalmazkodnunk nehéz ha sok a teendőnk.
Gondolj bele hány éves vagy? Soknak tartod vagy túl kevésnek még ahhoz, hogy komolyabban foglalkoztatna a siető idő problémája? Bevallom, én szeretnék még egyszer annyi évet leélni, mint amennyi most vagyok, hiszen élni jó, élni szeretettel érdemes. Mondhatnám, hogy túl sok van még hátra az éveimből, hogy számot kéne vetnem az elmúlt évekről, de ha belegondolok, egy nap milyen hamar tud eltelni, akkor már komolyabban veszem a kérdést.
Nézz körül a környezetedben. Figyeld meg, ki hogyan veszi az aznapi akadályokat, és hogyan készül a feladataira, hogyan viszonyul magához az élethez. Figyeld a természetet. Hogyan küzd nap mint nap a holnapért, a szebb jövőért minden élőlénynek egyenlő esélyt adva. Kihasználjuk-e azt a számtalan lehetőséget, amit minden reggel kapunk a természettől? Igyekeznünk kell, hogy jól hasznosítsunk minden pillanatot, rá kell érezni az életünk szépségére, s biztatva magunkat mennünk kell. Vagy a jól kitaposott ösvényen, vagy bármit bevállalva merészen és bátran haladjunk utunkon.
Napközben is fel lehet mérni a helyzetünket, hol tartunk éppen. Rá kell-e startolnunk, vagy okosan, bölcsen megfontolva nézzünk szembe akadályainkkal. Az élet siet, és állandóan változik. Ne rohanjunk utána, mert úgyis ő győz, mi csak követni tudjuk. Az élet túl rövid? Ahhoz igen, hogy csak úgy elvesztegessük, ahhoz viszont elég hosszú tud lenni, hogy szépen, nyugodtan, felszabadultan végig élhessük életünket. S a végén még elégedettek is leszünk, mert mindenki azt kapja, amit a jó sors számára kiszabott.
Tartsuk mindig nyitva jól a szemünket. Észrevehetjük, hogy jól élni mindenki tud. Lehet, hogy néha kell egy kis segítség, de amúgy igazán jól elboldogulunk egyedül is az élet útvesztőjében. Tartsd meg jó szokásodat, élj úgy ahogy szeretnél élni, s meglátod a világ alkalmazkodni fog hozzád, mert így van kitalálva. Ha te vagy a kezdeményező, nincs lehetetlen feladat.
Küldök neked egy jó kis dalt, hogy legyen az estéd szép. :)
Utolsó kommentek