Beneveztem egy önbizalomtréningre, és ahogy hallgatom a videókat, eszembe ötlik, hogy vajon tudunk-e elég őszinték lenni önmagunkhoz? Vannak ebben a tréningben feladatok, és bizony van, mikor nem esik jól leírni magamról olyan tulajdonságokat, amikre nem vagyok a legbüszkébb.
Én elég őszinte embernek tartom magam, mégis észreveszem, hogy szeretnék kikerülni kérdéseket, vagy válaszokat. Éppen ezért is neveztem be ebbe az önbizalomtréningbe, hogy javítsam a saját magamhoz való viszonyomat is. De miért szeretünk "köntörfalazni" olyankor, mikor tudjuk, hogy csak magunknak válaszolunk, nincs senki a közelünkben, aki számon kérné rajtunk a válaszokat? Szeretjük talán jó színben feltüntetni magunkat? Persze, minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy nem merünk elég nyíltak lenni önmagunkhoz. A céljainkat viszont csak akkor érhetjük el a leghamarabb, ha kegyetlenül őszinték tudunk lenni magunkhoz. Legalább is nekem ez a tapasztalatom.
Sokszor szembesülünk bizonyos kérdésekkel, amire jó ha írásban próbálunk válaszokat találni, mert így később is láthatjuk majd a fejlődésünket. Észre tudjuk venni, hogy hol hibázunk, meg tudjuk ítélni, hogy miben kéne változnunk és irányvonalat tudunk szabni az életünknek. Volt már egy olyan tréningem, ahol coach-al dolgoztam együtt. Először furcsa volt, hogy olyan sok kérdést tesz fel. Később rájöttem, hogy ez az alapja a tréningünknek, Ő kérdez és én megpróbálok őszintén válaszolni. A végén már nagyon élveztem ezt a fajta megközelítést önmagunkhoz, és valóban, ha legalább megpróbálunk kitárulkozni önmagunk előtt, sokkal hamarabb jutunk előrébb az életünkben.
Én észrevettem magamon, hogy még saját magammal is el szerettem volna hitetni olykor a valótlanságot, csakhogy jobb színben tűnjek fel önmagam előtt. Kérdezhetem most magamtól, hogy - De miért? - Kényelmetlenül érezzük magunkat, ha bevalljuk, hogy nem vagyunk tökéletesek? De hiszen senki sem az. Viszont szeretnénk nagyon-nagyon tökéletesek lenni. Nem szerettem leírni, hogy mik a rossz tulajdonságaim, nehogy valaki meglássa véletlenül a papírt és kiderül, hogy mégsem vagyok olyan szeretetreméltó, mint azt hiszik. Furcsa, de bizony lehet, hogy ez is benne van a pakliban.
Most már megszerettem a kérdéses tréningeket és élvezem, hogy kideríthetem, vajon mik a gyengéim és mik az erősségeim. Az önbizalommal mindig is hadilábon álltam. Nem sokat juttatott nekem belőle a Jóisten. De hála az Égnek, mindig adódik olyan helyzet az életünkben, amikor alkalmunk van fejleszteni ezt a képességünket is és sok minden mást is. Legyünk őszinték önmagunkhoz, hiszen ezzel előrébb jutunk az életünkben, jobban megismerjük magunkat és a céljainkat is hamarabb érhetjük el, mert ki tudná a legjobban a választ a legeslegfontosabb kérdésekre, ha nem éppen mi.
Hallgass meg egy dalt, sok szeretettel küldöm neked. :)
Utolsó kommentek