Bizony, a boldogságunk sokszor múlik rajtunk, azon, hogyan kezelünk bizonyos dolgokat, mennyire vagyunk tudatában annak, hogy saját magunk teremthetjük meg saját boldogságunkat. Ne féljünk kinyilvánítani mit is érzünk. Boldognak lenni a világ legtermészetesebb dolga.
Ha boldog szeretnél lenni, mit csinálsz? Hogyan kezdesz neki? Veszel egy jó nagy adag türelmet és vársz, amíg eljön érted? Vagy te teremted meg magadnak azáltal ahogyan élsz, ahogyan viselkedsz a többi emberrel? Boldognak lenni jó érzés. A világ összes kincséért sem adnánk, ha részünk van benne. Nemcsak az a boldogság, ha szeretünk valakit. Nemcsak az a boldogság, ha örülünk mindennek, amivel csak találkozunk. Az is boldogság, amikor új napra virradtunk, és álmos szemekkel nézünk a nagyvilágra. Az is boldogság, amikor elcsigázottak vagyunk egy kicsit, mert életünk nagy álmát vittük véghez, pl. felépítettük a saját otthonunkat, vagy befejeztünk egy nagy vállalkozást. A boldogság mindig ott serénykedik körülöttünk, úgyhogy aki boldogtalannak érzi magát, az az ő hibája is egyben, mert nem veszi észre maga körül a sok szépet és a sok jót.
Talán az egyik nagy álmunk, hogy örökkön örökké boldogok tudjunk lenni. Sokszor mindent odaadnánk ezért az érzésért. Boldogságot kierőszakolni nem lehet. Nem lehet csak áhítozni rá, és várni, hogy egyszercsak nagyon-nagyon boldogok leszünk, mert az jár nekünk. A boldogság olyan életérzés, amit bárki megtapasztalhat, nincs se korhoz kötve, sem pedig bizonyítványhoz. Amikor boldogok vagyunk a szívünk mélyén olyan kincseket őrzünk, ami csak a számunkra fontos, de mi nem tudunk létezni nélkülük. Mindent ide rejtünk, a szívünk legtitkosabb részébe, és innen tudjuk elővarázsolni magunknak, ha szükségünk van rájuk. Mert hiszen "Nincs két egyforma boldogság, mint ahogy nincs két egyforma ember, két egyforma homokszem."
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek