Nagyon sok kapcsolatban tükröződik vissza a címbéli idézet. Amikor egy kicsit megharagszunk, mindjárt a hozzánk közelállók azok, akikhez nyersen szólunk, akik megisszák a mi haragunknak a levét. Pedig nem is tehetnek semmiről.
Nem mindig tudjuk kimutatni az egymáshoz fűződő érzelmeinket. Ez is lehet az oka annak, hogy félreértelmezzük az elhangzott szavakat. Ítélkezni pedig nagyon nehéz olyan helyzetben, amikor még a történetet sem ismerjük igazán. Összeveszni hamar lehet. Nem kell hozzá sok. De csak akkor, ha nincs elég önfegyelmünk. Aki kétszer is átgondolja a kimondott szavak súlyát, belátja, hogy megfontoltan beszélni helyes, meggondolatlanul cselekedni pedig még veszélyes is lehet. Bölcs ember az, aki már akkor tudja mi fog történni a következő pillanatban, amikor még csak a szándék a biztos. Nem szabad minden gondolatunknak teret adni. Az a kis belső monológ, ami mindenkiben jelen van, még akkor is, mikor csendben van, az gondoskodik arról, hogy segítsen nekünk értelmezni a napunk során velünk történteket. "Elmeséljük" magunknak, hogy mit kellett volna másképp csinálnunk, és miben voltunk jók. Megdicsérjük magunkat, esetleg terveket szövögethetünk a másnapot illetően. Amikor olyan érzelmek kapnak főszerepet az életünkben, mint a harag, a neheztelés, könnyen megbánthatunk másokat akaratunkon kívül is. Nagyon hamar lehet összeveszni. Nem kell hozzá sok. Ezért kell vigyáznunk, hogy meggondoljuk mit is fogunk mondani legközelebb, és éreznünk kell, hogy a társunk hogyan is fogja fogadni a mi hangulatingadozásunkat. Legkönnyebb a hozzánk közelállókat megsérteni, hiszen még el sem tudnak szaladni a hirtelen felindulás elől. Ők sokszor azok, akiket a legjobban szeretünk, ők azok, akik mindenben segítenek nekünk, ők azok, akik mindig kihúznak minket a bajból. És mi ezért a köszönet? Egy kis érzelmi csetepaté. Hová bújik ilyenkor az a sok-sok szeretet, ami bennünk lakozik?
Tanulság: - Mindig figyeljünk önmagunk jelzéseire. Az a kis hang legbelül, a szívünkhöz közel, az megsúgja mindig mit is kell tennünk. Hallgassuk meg, fontoljuk meg mit mond, és bízzunk a megérzéseinkben is. Nagyon könnyű megbántani a hozzánk közelállókat, szinte minden nap meg is tesszük. Éreznünk kell viszont, hogy nekünk vajon hogyan esne hasonló fordított helyzetben? Ha nem vennénk szívesen mi sem a hallottakat, a látottakat, akkor gondoljuk meg kétszer is, mit teszünk vagy mit mondunk legközelebb. Dönts mindig a szíved szerint. A szíved mélyén mindig tudod mi a legközelebbi helyes lépés.
Hallgass meg egy dalt, hallgasd kedvedre. :)
Utolsó kommentek