Amióta beteg lettem, és megismerkedtem a betegségem mibenlétével, valamint ahogy telik az idő és idősödöm, úgy félek nagyon egy bizonyos betegség bekövetkeztétől. Épp azért, mert amit eddig tudok róla, az nagyon elszomorító, ha magát az embert nézzük. Ez a betegség az Alzheimer-kór. Ettől rettegek, ettől félek, hogy egyszer engem is legyűr, mint olyan sok emberrel megtette már.
Van egy könyv, ami erről a betegségről szól. Ma vettem, még nem olvastam, csak a címlapról tudom, hogy van remény ezután, hogy megelőzzük ezt a betegséget, vagy kezelni is tudjuk. A könyv címe: - Az Alzheimer -kór vége. Dr. Dale E. Bredesen munkája. - Az első eredményes program a szellemi hanyatlás megelőzésére és visszafordítására.
Nagyon kíváncsivá tett ez a könyv, mert én is eddig úgy tudtam, hogy gyógyíthatatlan betegség az Alzheimer-kór is, és megfosztja az embert a méltóságától, elveszti az emlékezőtehetségét, nem ismeri fel egy idő után még a családtagjait sem, és kiszolgáltatottá teszi.
Túl sokat nem tudok a betegségről, de amennyit tudok róla, bőven elég ahhoz, hogy rettegjek tőle. Az, hogy skizofréniában szenvedek, meg vannak depressziós fázisaim, meg sok minden más is még, már elegendő ok ahhoz, hogy ezeket a meglévő betegségeimet is mumusnak tituláljam, hiszen ezek is okozhatnak elbutulást nekem, emlékezetvesztést, és ahogy idősödöm, nem valószínű, hogy könnyedén tudom kezelni őket. Úgyhogy duplán félek, ezért is vettem meg ezt a könyvet, amiben nagyon bízom, és remélem, hogy megnyugtat egy kicsit, hogy ne féljek annyira.
Akik már érintettek az említett betegségekben, tudják, hogy egyik pillanatról a másikra történhetnek hangulatingadozások, amik már eleve megnehezítik a mindennapjainkat. Amikor benne vagyunk a betegségek kellős közepén, hát, senkit nem kívánunk olyankor magunk köré, mert elég a saját érzéseinkkel harcolni, s elég nagy fájdalmat és félelmet okoz ez nekünk. Azt nem tudom, hogy mitől függ az, hogy az ember szellemileg leépül-e vagy sem, de azt tudom, hogy akit érint ilyesmi, nem tud száz százalékosan boldogulni az életében. Másra van utalva, ami nemcsak őneki rossz, hanem aki ápolja, annak is. Ha elolvasom a könyvet, remélem, hogy megnyugszom, és nem fogja a napjaimat már kitölteni a félelem az Alzheimer-kórtól. Remélem, hogy így lesz, nagyon bízom benne.
Sok betegség van, amitől nagyon félünk. Sok gyógyszert szedünk, egyre többet. Van, mikor egészségtelenül élünk, noha tudjuk, hogy ezzel magunknak teszünk rosszat, mégsem tudunk megváltozni egyik pillanatról a másikra. Meg kell ijednünk valamitől alaposan, hogy az eszünkbe jusson, egyszer élünk, egy életünk van, és erre az egy életünkre kell nagyon vigyáznunk, mert más nem tudja megtenni ezt helyettünk. Ne várjuk meg amíg megijedünk valamitől, gondoljunk arra, hogy ha még egészségesek vagyunk, van esélyünk egy hosszú életre, van esélyünk a jó útra térni, van esélyünk megelőzni a szörnyű betegségeket. Gondolkodjunk még időben, nehogy késő legyen, térjünk át egy egészséges életmódra, ami valljuk be, hogy sokkal könnyebb, mint harcolni, amikor már megbetegedtünk.
Utolsó kommentek