Már évek óta enyhe teleink vannak, a múltkor hullott a hó mifelénk, de egy jó kis hógolyóhoz is alig lehetett összeszedni abból a hóból, ami lehullott. Nincs ez így rendjén. Télen tél kell hogy legyen, nyáron nyár és tavasszal tavasz.
Én nem szeretek fázni, de jobban esik a séta, ha tudom, hogy most azért van hideg, mert éppen tél van. Már azért várom a tavaszt, de mindegyik évszakunk el tud kápráztatni a saját kis méltóságával. Hol késik az idei tél? Mikor fogunk egy jót hócsatázni, mikor sétálhatunk egy egészségeset? No, mindegy, van még idő behozni a lemaradást.
Azon morfondírozok így négy óra körül, hogy milyen jó is, ha jól kialusszuk magunkat, reggel teli vagyunk energiával, és ha eltékozoljuk ezt a reggeli lendületünket, borulhat az egész napunk. Most még vasárnap van, lehet pluszban töltekezni, élvezni, hogy nincs különösebb dolgunk, azt csinálhatjuk, amihez épp kedvünk van. Sokszor kimerülünk egy hét folyamán. Vagy mert nem jól osztottuk be az időnket, vagy az energiánkat hagytuk veszni hagyni. Energiára pedig szükségünk van, nélküle semmire sem vagyunk képesek. Olvastam valahol, hogy egyre nő a depressziósok aránya. Erre szokták mondani, hogy a pesszimistát csakis kellemes meglepetések érhetik. Olyannyira rossz színben nézi a világot már, hogy minden már csak jobb lehet, bármi is éri. Ezt magamról is tapasztalatból tudom, a sok rossz után, amit feltételeztem az életemről, már csak jó következett, és ha ezt észre tudtam venni, akkor már a közérzetem is sokkal jobb lett. Mindig is figyelnünk kell az épp aktuális hangulatunkra, nehogy túlzásokba essünk.
Gondolj bele, mi lenne ha mindig csak negatívan gondolkodnánk? Nem örülnénk semminek, pocséknak látnánk a minket körülvevő világot. Hamar kimerülnénk, az biztos. Az életerőnkhöz szükség van derűre, vidámságra, jókedvre, különben minden erőnk elhagy, nem lesz, ami lelkesítsen, nem lesznek sikerélményeink, amik önbizalmat adhatnak. Úgyhogy nagyon meg kell gondolnunk, mikor engedjük, hogy pesszimisták legyünk. Sokféle módon védhetjük ki, hogy a búskomorság legyen úrrá rajtunk. Elsőre én mindig a jól bevált meditációt ajánlom, ami nyugodtságot hoz el a számunkra. És, keressük a jókedvű emberek társaságát, tőlük mindig kapunk egy jó nagy adag lendületet az életünkhöz. Még ha nincs is igazi tél, a téli depresszió kifoghat rajtunk, ezért kell folyamatosan figyelni, hogy mikor hagy el minket a jókedvünk, mikor nem örülünk már úgy igazán semminek. És tegyünk is azért, hogy mindig a napos oldalát közelítsük meg az életünknek.
Hallgass meg egy dalt, s mindig derűsen indítsd a napodat. :)
Utolsó kommentek