"az élet nem mindig habos torta..."

Sokszor nem ismerjük ki magunkat az érzelmeink között. Persze azt tudjuk, ha vidámak vagyunk, akkor határtalan a jókedvünk, és ha szomorúak vagyunk, akkor minden rosszulesik és nem tudunk megbékélni semmivel.

Van, mikor eluralkodik rajtunk a szenvedély, például a játékszenvedély, és csak a játéknak élünk, azzal foglalkozunk, nem törődünk semmi mással, főleg nem azzal, amivel tényleg kellene törődnünk.

Vannak helyzetek, amikor totál összezavarodom, és nem tudok ezzel most egyelőre mit kezdeni. Olyan vészhelyzetek alakulnak ki, amikor már a zavartság szinte megbénítja az életemet. 

Miért vagyunk olykor olyan makacsok, hogy egy kukkot sem tudunk kimondani, pedig annyira szeretnénk?! Nem kerülne nagy erőfeszítésbe, ha bevallanánk, most épp mi voltunk a hibásak, vagy helyre szeretnénk hozni a félreértett szavainkat.

És! Milyen érzéssel kelsz fel reggel? - már elég késő van, hogy feltehessem ezt a két kérdést, mert egymást befolyásolják és irányítják is. 

...de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni." (Hérakleitosz). - olvashatod a citatum.hu oldalán ezt az idézetet, ami tulajdonképpen a hitvallásunk is lehet, annyira igaz és annyira találó.