Sok mindenen gondolkodunk akár egyetlenegy perc alatt is. Az, hogy melyik gondolatodat tartod eléggé fontosnak ahhoz, hogy tovább is foglalkozz vele, csakis tőled függ. Ez határozza meg a további életedet, a további lépéseidet, amiket megteszel majd a napod során. De majd csak később derül ki, hogy érdemes volt-e megragadnod azt a pillanatot, vagy sem?!
A pillanataink később emlékekké válnak. Sok emlékünk van már, hiszen mindent elraktározunk a szívünk legkisebb zugába. Ide azonban csak a szép emlékeink tudnak beférkőzni, mert csak ezeket engedjük be a kis szívünk legféltettebb zugába. Nem is gondoljuk, milyen nagy jelentősége van egy-egy pillanatnak. Még azok a pillanataink is sokat számítanak az életünkben, amiknek jelentőséget sem tulajdonítunk hirtelen, ezekre is visszaemlékezünk később, szinte észrevétlenül. Jön egy gondolatod, amibe akaratlanul is belekapaszkodsz, nem tudod elengedni, foglalkozni kezdesz vele, és így számtalan emléked bukkanhat fel hirtelen. Ez lehet jó, de lehet kellemetlen emlék is, és ilyenkor dől el, mennyi érték is volt abban a régi megtörtént pillanatban. Most újra felbukkant, és nem hagy nyugodni téged, mert fontossá kezd válni, érdekel, foglalkoztat, elkezdesz gondolkodni rajta, és újra átéled azt a bizonyos helyzetet, ami veled korábban történt. És, csak most kezded értékelni a múltbéli pillanat jelentőségét, amikor már csak mint emlék bukkan fel az életedben. Eszedbe jut, hogy talán jobb lett volna akkor másként döntened, vagy másként cselekedned, mert akkor egészen máshogy emlékeznél most erre a pillanatra. Értékessé válik a számodra ez az emlék, és megjegyzed magadnak, lehet, ezután is többször fogsz már visszagondolni rá, még akkor is, ha ez egy kicsit fájó emlék, de széppé varázsolta az idő, és te elraktározod ezt a szép emléket is a szíved csücskébe már, mint azokat a pillanatokat, amikre örömmel emlékszel vissza. A fájó emlékeink is bekerülhetnek így a szívünk titkos kis rejtekébe, mert már fontosak nekünk, és már többször fogunk velük foglalkozni, hiszen értékesekké váltak a szemünkben. Észrevesszük azokat a szép érzéseket, amiket nyújtottak nekünk, s megfogadjuk, hogy legközelebb nem hagyjuk csakúgy magukra az ilyen pillanatokat, hiszen részt vettünk bennük, és sok-sok élményt is nyújtottak nekünk, csak ezt akkor lehet, nem tudtuk kellően értékelni. Mindenből tanulhatunk, sok mindent utólag is megváltoztathatunk, ha kellő figyelmet tanúsítunk irántuk. Széppé teheti az idő múlása is az emlékeket, rájövünk sok mindenre, eszünkbe juthat sok minden, amit akkor régen nem tudtunk kellően jól kezelni, nem tudtuk értékelni a pillanat varázsát.
Küldök neked egy dalt, sok szeretettel. :)
Utolsó kommentek