Többször előfordul, hogy hamarabb szólunk, mint az helyes lenne, nem vesszük fontolóra, mit is szeretnénk kifejezni az érzéseinkkel. Amikor túl vagy fűtve érzelmileg, amikor dúl benned a feszültség, amikor képtelen vagy eldönteni, hogy most mit is csinálj, akkor a legjobb választás a hallgatás, a bölcs hallgatás és a vele együttjáró megfontolás. Csak akkor szólj, ha úgy érzed, hogy amit szeretnél mondani, azt jól fogják érteni a többiek is, és nem lesz belőle félreértés.
Amikor már az ajkadon vannak a szavak, még egy icipicit várj, és csak akkor szóljál, ha úgy érzed, hogy minden szavad megállja a helyét és nem lesz belőle bonyodalom. Sokszor veszünk össze emiatt, hogy túl gyorsan szólunk, túl hamar mondjuk ki azt, ami a szívünkön, az a szánkon is. Kell tudni hagyni egy pici szünetet, amikor is átgondolod a pillanat tört része alatt, hogy az, amit szeretnél mondani, az helyes és nem sért senkit sem. A sok okos tanács között néha elveszik a lényeg, az, ami igazán fontos az életünkben és a beszédünkben. Persze mindig helyes kimondani azt, amit szeretnénk, csak ne legyünk túl gyorsak ebben, meg kell tudni hagyni az átgondolás fontosságát, azt a néhány pillanatnyi szünetet, amikor eldöntjük, hogy a beszédünk helyes és nem árt senkinek sem. Nagyon sok olyan eset van, amikor a túl gyors reagálás, a túl gyors szókimondás veszélyes és bántó másokra nézve. Csak gondolj bele, mi történik akkor, ha hirtelen mérgedben olyat mondasz, esetleg teszel, amit később megbánsz. Később már nem tudsz mit csinálni, csak szépíted a dolgokat, de semmissé tenni a kimondott szavakat már nem lehet.
Egy napunk alatt sok minden történik velünk. Olyasmi is megtörténik, amire egyáltalán nem vagyunk felkészülve és ilyenkor improvizálunk, hirtelen döntünk, és nem biztos, hogy mindig van időnk arra, hogy átgondoljuk mi a helyes lépés. Amikor beszélgetünk egymással, akkor kifejezzük egymás felé a tiszteletünket, a megbecsülésünket, és a szeretetünket is. Ha meggondolatlanul cselekszünk vagy szólunk, akkor ezt mind a sutba dobjuk, a tiszteletünktől a szeretetünkig mindent, és később hiába szeretnénk javítani a helyzeten, nem fog ez sikerülni. Olyan sérülések, sebek, érzékeny pontok alakulnak ki ilyen esetben, amit semmivel nem tudunk már helyrehozni. Szépíthetjük, igazíthatjuk később, de a tüske benne marad a társunkban, amit nagyon nehéz megszüntetni. Ezért mindig kétszer is gondold meg mit is mondasz, vagy mit is cselekszel egy adott pillanatban. Én is sokszor okoztam így fájdalmat másoknak, így tapasztalatból tudom, mennyire fáj ez nemcsak a társunknak, hanem később nekünk is lelkiismeretfurdalást okoz. Ha tudod, érzed és biztos vagy abban, amit mondani szeretnél, akkor természetesen ne habozz, mondd ki, amit érzel, de a tudatodban mindig gondold meg, mikor minek hol van a helye és az ideje. Ha így tudod kezelni minden lépésedet, akkor nincs min aggódnod, hiszen a szívedben lévő őszinte tiszta érzéseidet adod tovább a társaidnak. :)
Hallgass meg egy szép dalt, és töltsd jól az estédet! :)
Utolsó kommentek