
Van úgy, hogy néha elengedjük magunkat. Fizikailag is és mentálisan is. Szükségét érezzük ennek, mert ahogy a szlengben mondják, "el kell engedni a feszkót!", a felgyülemlett feszültséget. Hogy miért is gyülemlik fel sok feszültség bennünk, annak több oka is lehet. Nemcsak mi vagyunk ebben ludasok, hanem az is, ahogy a környezeti életre reagálunk, vagy akár ahogy egymás felé is viszonyulunk. Nem tudjuk mindig hozni a mindennapi "papírformát", azt, amit lehet, elvárnak mások tőlünk. És ugye mikor is gyűlik össze az a sok-sok feszültség, mint már estefelé, amikor aludni kellene térnünk. Ilyenkor képtelenek is lennénk elaludni, mert a gondolataink másfelé járnak.
Jót tesz, ha a társunkkal meg tudjuk beszélni azt, ami esetleg bánt minket, és igen!, ilyenkor kell elengedni magunkat egy kicsit, hogy ne szoruljon körülöttünk még jobban a hurok. Van, aki meg tudja beszélni azt, mi bántja, mi a fárasztó most az életében, de olykor-olykor még az is belefér, hogy közösen megisznak így vacsora után egy pohár vörösbort, vagy elfeleznek egy jó nagy tábla csokoládét és együtt eszik meg, s közben megbeszélik, hogy hogyan is legyen tovább. Mind a kettő jó az egészségnek, ha mértékkel fogyasztjuk, a vörösbor is és a nagy tábla csokoládé is jó hatással van ilyenkor a lelkünkre. Nem minden napra javaslom én sem, ezért írtam, hogy mértékkel fogyasztva segíteni tud. Ki kell engedni a felgyülemlett gőzt önmagunkból még aznap, amikor szembesülünk stresszes helyzetekkel. Nem szabad úgy aludni térni, hogy bármin is aggódjunk. Olvashattad, én sem túl jól indítottam a napomat, bár, nem éreztem magam rosszul, de éjjel fent maradni nem jó dolog, mert az álmunkra szükség van, a jó pihentető álmunkra.
Képzeld el azt az esetet, amikor dúlva-fúlva térsz aludni. Csak forgolódnál egész éjjel, és ha reggel majd a tükörbe nézel, egy rossz arc nézne vissza rád. Már csak ezért sem éri meg kockáztatni a nyugalmunkat. Legyen benned mindig elegendő szeretet ahhoz, hogy kigondolj valamit, ami megszelídíti majd a szívedet, a gondolataidat, a lelkedet. Sokkal többre mész, mintha hagyod, hogy eluralkodjanak rajtad a negatív érzéseid. Gondolj bármi szépre és jóra, mindegy mire, csak olyan valami legyen, amiről már az elején tudod, hogy megörvendezteti a kicsi szívedet. Engedd el magad, légy egy kicsit lazább, mint szoktál, csinálj valamilyen különlegesen mást, mint szoktál, amiről tudod, hogy az széppé teszi most a jelen pillanatot az életedben. Csak kezdj el gondolkodni, vagy vedd elő azt a tábla csokoládét, amit fentebb javasoltam. Attól még nem teszel semmi rosszat, hogy egyszuszra megeszed a felét. Ötletelj, ha feszültebb vagy! Tudom, ilyenkor pont nem jut eszedbe semmi sem, de próbálkozz, és meglátod, hogy fog az menni, ha rászánod magad erre. Egészen addig kell próbálkoznod, amíg kellemesen jól nem érzed magad valamitől. Ez meg fog nyugtatni és el tudod felejteni azt a rosszat, ami ért téged esetleg a napod során. Sok mindent ki lehet találni ilyenkor, ha az ember megáll egy picit, és nem enged be több feszült érzést a szívébe. Én szinte mindegyik bejegyzésben hangoztatom ezt, mert szükségesnek tartom azt, hogy megbékélve a világgal térjünk nyugovóra. Ne legyen bennünk semmilyen fölösleges indulat, tudjuk megnyugtatni magunkat annyira, hogy szépet álmodjunk majd az éjjel, és ne gondterhelten ébredjünk fel másnap reggel.
Hoztam most is neked egy szép dalt mára is, és egy szép idézetet is, mert jó az, ha a szívünk teli van jósággal és kedvességgel, és szeretettel. :)
ui.: itt van az idézet is, amit ígértem neked, olvasd el, s legyen szép az álmod. :)
"Nincs szükség sok pénzre ahhoz, hogy az embereket boldoggá tegyük." (Nick Thorpe)


Utolsó kommentek