Valószínű, és talán nagyon igaz is, hogy ahhoz, hogy életmódot tudjunk váltani, valaminek történnie kell. Lehet ez bármi, de általában egy súlyos betegség figyelmeztet erre minket. Ez a betegség elég súlyos ahhoz, hogy elgondolkodjunk a jövőnkön, azon, hogy mi vitt minket idáig, mit csináltunk eddig jól és ezután mit kell csinálnunk, hogy meg tudjunk gyógyulni.
Nálam a mentális betegség nem okozott olyan szinten problémát korábban, vagy lehet, csak én gondoltam így, hogy ezért bármin is változtassak. De most, hogy olvasom a Teljes gyógyulás könyvet, eszembe jut, hogy mostanában nagyon is izgat az, milyen emlékekre emlékezem vissza korábbról, például a gyermekkorom milyen volt, hogy nőttem fel, miket ettem, mit sportoltam, és mennyire volt vidám az életem a mostanihoz képest. Mivel kontrollon voltam hétfőn a kórházban, szembesülnöm kellett bizonyos dolgokkal. Azzal, hogy miért nem tűnt fel nekem eddig komolyabban, hogy a túlsúlyt gyakorlatilag a térdem viszi, a lábam, ide híztam a legtöbbet. Ezért nem szeretek mindig gyalogolni, mert nem bírja el a lábam a testsúlyomat. És most a doktornő szembesített ezzel a ténnyel, amin komolyan elgondolkodtam, és rájöttem, hogy komolyabb a baj, mint azt én gondolom magamról. Most az egészségem fizikai alapú részét értem ezalatt, mert pszichikailag most jól vagyok. De nem lehetek így egészséges, ha nem változtatok nagyon gyorsan az életvitelemen.
A Teljes gyógyulás könyv azt kutatja, hogy miért tudnak csodás gyógyulásokat elérni bizonyos betegek, olyanok is, akikről már az orvostudomány is lemondott, mert nem volt már ötletük arra, hogy miképpen gyógyíthatnák meg őket. Vagyis gyógyíthatatlan betegek miért gyógyulnak meg hirtelen és lesznek teljesen egészségesek? És itt jön a képbe az étrend, a táplálkozás, az, hogy nem mindegy mit eszünk meg. A legtöbben a gyógyulni vágyók közül a táplálkozásukat reformálták meg, mégpedig alaposan. Nekem is ezzel van a legtöbb gondom. Nem tudom kivitelezni, amit a dietetikus is mond, hogy főleg növényi alapú legyen a táplálkozásom. Igyekszem, nyár is van, sokféle gyümölcs és zöldségféle kapható, csak én hosszú távon nem tudom ezt megvalósítani, pedig nagyon kellene. Ha sikerülne, jobb laborleletet tudnék produkálni decemberben, úgyhogy azért a tőlem telhető legtöbbet meg fogom tenni. Ezért nem tudok nagyon kimenni az utcára gyalogolni sem sokszor, mert a térdízület befeszül és bedagad a lábam emiatt, ami fájdalomhoz vezet. Nem várhatok most egy-két napon belül csodákat, de van most fél évem, hogy valamilyen módon változtassak az életemen, mert már annyi gyógyszert szedek, hogy több már nem hiányzik.
Visszatérve a csodás gyógyulásokra a könyvben, azt is meg kell említeni, hogy sok mindennek kell összejátszania ahhoz, hogy meg tudjunk rendesen gyógyulni egy gyógyíthatatlan betegségből. Akiknek ez sikerült, ők radikális változtatásokat csináltak az életükben, mert úgy szerették volna leélni a diagnózisuk után az életüket, hogy jól érezzék magukat és ezért tudtak olyasmiket csinálni, hogy elkezdtek meditálni, elkezdtek növényi alapú étrendet folytatni, a kapcsolataikat rendbetették, és visszagondoltak azokra az időkre, a gyermekkorukra is, amikor még másképpen éltek, még jóval a betegségük előtti időket idézték fel önmaguknak és szembe mertek nézni a változásokkal és így sikerült is a csodával határos módon meggyógyulniuk. Nagyon elgondolkodtató ez a számomra, és elhatároztam, hogy amiben csak tudok, én is változok, ami sok mindent foglal majd magába. A meditáció, a torna, az étrend, a stresszkezelés, a baráti kapcsolatok, a család szeretete, és az, hogy szembe merek nézni önmagammal, ez meg tudja hozni a változást és sokkal egészségesebben élhetek, mint amikor még nem voltam ilyen túlsúlyos. Igen, a nemtörődömségemnek is köszönhető, hogy sok mindent elhanyagoltam, és még mentségnek sem hozhatom fel a pszichés betegségemet, mert attól még nem kellett volna elhíznom és most küszködnöm, amikor már nagy a baj.
Hallgass meg egy dalt, és vigyázz te is magadra, figyeld, hogy jól tudd kezelni a téged érő napi kihívásokat, és vigyázz az egészségedre is. :)
Utolsó kommentek