Az emberi természet olyan, hogy szeretünk örülni, és arra törekszünk, hogy mindennap jól érezzük magunkat a bőrünkben. Az anyanyelvünk olyan szép, hogy minden pillanatunkat arra kellene szánni, hogy fejlesszük a tudásunkat, okosodjunk, tanuljunk sokat, hogy szépen fejezhessük ki magunkat. Az anyanyelvünk egyben nehéz is, mert sok két- vagy többértelmű szó vagy szóalkotás is szerepel benne, gondolom ezért nehéz valakinek jól megtanulnia a magyar nyelvet.
Ez a kétértelműség vezet néha oda, hogy mást értünk egyes szavak alatt hirtelen, mint azok jelentenek a valóságban. Én nagyon sokszor szaladtam bele ebbe a betegségem során, és nagyon sokszor hittem azt, hogy gúnyolódnak velem, hogy mást mondanak, mint amit én értek. Ez zavarhoz vezet, vezetett is nálam, és nagyon nehéz ebből kikászálódni, mert leronthatja a hangulatunkat, és megharagudhatunk bárkire. Ez okozhat depressziót is végül, de súlyos következményei lehetnek mindenképpen. Persze ehhez kellett az én betegségem is, mert aki egészséges, ő jól tudja értelmezni a kétértelműséget is, akárhogyan nyilvánul is meg az. Volt olyan, hogy azért kerültem kórházba (persze már elég rossz állapotban voltam egyébként is), mert egy youtube videót rosszul raktak fel, szakadozott a hang, és nem is volt a hang és a szöveg szinkronban egymással. Ezért ezt én nagyon magamra vettem, mert azt hittem, hogy hallucinálok, pedig csak a videó volt rosszul felvéve. De erre akkor nem is tudtam gondolni, és így belekerültem egy ördögi körbe, aminek valóban kórház lett a vége. Azóta nagyon figyelem a magyar nyelv szépségeit, és már nem gyötör hasonló kétértelműség, jól tudom használni ezt az életemben.
Sok humor forrása is ez a kétértelmű nyelvezetünk, lehet bolondozni néha vele, persze ez a viccelődés mindig csak olyan formában jó ha történik, amikor tényleg mindenki veszi a lapot és nem sérül meg senki ettől lelkileg. Ezért is volt nehéz gyógyulnom, hiszen mindig bele lehet botlani valamibe, ami esetleg nincsen a kedvünkre. Végül sikerült kigyógyítanom magam ebből a kuszaságból, és most már időben fedezem fel, mikor történik olyasmi, amit esetleg sérelmesnek vettem régebben, és igyekszem a humoros énemmel figyelni a mindennapi eseményeket.
Önmagában a szeretet nem elég. Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett, akiket szeretünk, sosem elég azt mondani, szeretlek, hanem minden áldott nap ki is kell mutatnunk azt a szeretetet, még olyankor is, amikor akadályokat gördít elénk az élet.
---
Küldök neked egy jó kis dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek