Sok mindent észlelsz egy napod során, sok minden ragadja meg a figyelmedet, de ezek közül melyik lesz az a gondolat vagy kép vagy érzés, amit tovább viszel magaddal, az szerintem attól függ, hogy éppen milyen hangulatban vagy és mennyire hat rád egy-egy gondolat vagy egy-egy érzés. Sok mindent kiszűrsz abból, amivel találkozol egy napod során. Sok mindent kihagysz és lehet, már rögtön el is felejted, mert nem volt fontos a számodra, ezért nem is foglalkozol ezzel már tovább. Lehet, később mégis valamikor beugrik ebből valami, de az már egy másik helyzet.
Amit az előbb leírtam, az azért fontos, mert ami megragadja a fantáziádat, azzal különösképpen fogsz foglalkozni, másképpen kezeled és ebből kifolyólag más ás más érzelmek hatása alá kerülsz. Az, hogy jó irányba megy-e a napod, ezektől az észlelésektől függ. Minek engedsz teret? Mit tartasz fontosnak? Melyik gondolat szimpatikus neked? - Az, hogy törődsz egyik-másik gondolatoddal, az befolyásolja a napod alakulását. És nem biztos, hogy éppen egy jó és hasznos gondolat fog éppen meg, és ebből következik, hogyha kevésbé jó dolgokba kapaszkodsz meg hirtelen, mert felfigyeltél rá, akkor az már bizony hogy negatívan hat a további cselekedeteidre is, hiszen egy negatív dolog mindig negatív benyomást kelt és ezért külön törődsz vele. Lehet, azért, mert megbántottak vagy hallottál egy hangos szót, amire felfigyeltél. Sosem mindegy mit viszel magaddal tovább a következő percedre. Csak hát hirtelen ez volt az, amit fontosnak éreztél, hogy megvédd magad vagy érzékenyen érintett valami. Ha figyelsz erre, hogy tudod, számtalan dolog történik veled és nem mindegy, hogy a jó vagy a rossz részét fogod észre venni, akkor már egy lépéssel közelebb kerülsz ahhoz, hogy te irányíthatod a napod alakulását.
Én azért érzem most mindig szuperjól magam, mert figyelek arra, hogyha feszültséget érzek, vagy stresszes helyzetbe kerülök, akkor mindjárt próbálok ellazulni és visszaterelni magam oda, ahol jól éreztem magam még. Tudom, én könnyebben megtehetem ezt, mert túlnyomórészt itthon vagyok, és ha ilyesmit észlelek, akkor be tudom vetni már az agykontrollos vagy a meditációs technikákat. Valóban sokat segítenek és ha arra gondolok, hogy itt voltak ezek a könyvek már huszonhat éves koromban is, és olvashattam volna, gyakorolhattam volna ezeket a technikákat, de nekem úgy látszik, kellett negyven év, mire eljutottam ahhoz az "Aha" érzéshez, ami éreztetni tudta velem, hogy rátaláltam valamire, ami segíteni tud most ebben a pillanatban nekem. És ha már így rátaláltam, akkor nem hagyom annyiban és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy minél tovább egyre jobban és jobban legyek. Mindenki mást fog saját magának felfedezni és hogy kinél mennyi időt vesz ez igénybe, az mindig egyedi. Nekem is feszültséggel és kínokkal teli napjaim voltak sok-sok évtizeden keresztül, és nem hatott sem gyógyszer, sem semmilyen más segítség, még a kórház sem. Énnekem kellett észrevennem valamit és én kellett hogy elhatározzam, hogy ezentúl nem engedem meg, hogy bárki elvegye a jókedvemet. És eljött a pillanat, amikor azt mondtam, hogy: - Igen! Ez az, amire nekem szükségem van! -, és ez bármikor megtörténhetett volna, de nem történt meg csak most. Voltak jó és rossz fázisaim, de az igazi gyógyuláshoz vezető utat nem sikerült eddig ténylegesen megtalálni, csak most, amikor rászóltam magamra, hogy ez így nem mehet tovább. Ez adódhatott abból is, hogy már valóban sok mindenen keresztül mentem és sok mindent átéltem, és ahogy teltek az évek, úgy izgatott az, hogy egyre kevesebb időm van arra, hogy egy jó életet éljek. Szóval valahogyan betelt a pohár, és amikor egy pillanatnál észrevettem, hogy ez jól hat rám, akkor abba most belekapaszkodtam és már tudom, hogy nincs az az erő, ami vissza tudna rántani a mélybe. Én tudok csak ez ellen tenni, senki más. Hiába van sok segítséged, ha te magad nem döbbensz rá, hogy, hoppá, itt most baj van, lépni kell, különben egyre rosszabb és rosszabb helyzetbe kerülsz. Ha te törődsz önmagaddal és vágysz is arra, hogy egy jobb életed legyen, ezt bármikor megteheted, hiszen annyi minden van körülötted ami szép és jó, és amit észre lehet venni, hogy kár minden elvesztegetett percért. Sosem gondoltam volna még amikor kezdtem írni a blogot, hogy valamikor is jobban leszek, mert az én betegségemet kikiáltottam egy szörnyű betegségnek, de most rájöttem, ha nem is gyógyultam meg, de tudok vele együtt élni és egymás után szebb és egyre szebb napjaim vannak.
Negyven év sok idő, gondolhatod, és azt is gondolhatod, hogy elvesztegetett idő volt a sok feszültségben telt időm, de én mégis mindegyikből tanultam valamit, ami talán most ért be, és szellemileg most vagyok olyan állapotban, hogy ezt ki tudom használni a javamra. És ki is használom, ha már a Jóisten segített idáig eljutnom.
Küldök neked egy dalt, hallgasd szeretettel és figyeld mindig milyen gondolat foglalja el a szívedet, és az jó a számodra vagy sem? Eszembe is jutott a Micimackóból egy gondolat, ami így hangzik: - „Néha a legkisebb dolgok foglalják el a legnagyobb helyet a szívedben.” - (ezt a gondolatot vidd most magaddal és figyelj minden apró kis jelre, ami a boldogságodat szolgálja.:)
Utolsó kommentek