"az élet nem mindig habos torta..."

Dan Brown idézetét hoztam el neked mára, mert szeretném, ha ma is olyan határtalan jókedved lenne, hogy mások is a csudájára járjanak. :)

Vannak dolgok, amiket szívesen végzünk, amik lekötik a figyelmünket, és szinte bármit feláldoznánk, csakhogy foglalkozhassunk velük. Valljuk be, hogy nagyon-nagyon sok olyan dolog van az életünkben, amiért érdemes élnünk, amiért szívesen ugrunk ki az ágyból reggelente.

Szeretsz olvasni? Ha igen, most két vaskos könyvre hívom fel a figyelmedet, mert igazán érdemes elolvasni őket. Természetesen az egészségünkről van szó bennük, és a táplálkozásról, az elhízásról és arról, hogyan is őrizhetjük meg magunknak az egészségünket.

Kezdek talpra állni, megjött az az igazi jókedvem, ami mindig is jellemez engem itthon. :) Nagyon örülök, mert le tudtam gyűrni a sok feszültséget magamban.

Az édesanyám mindig azt mondta, hogy aki unatkozik, ő nem tudja elfoglalni magát valamivel, és a tevékeny életmód tudja csak átlendíteni a holtponton. Mindig eszembe jut ez a gondolat, ez a megállapítás, amikor gyengébbnek érzem magam. 

Amikor valamiért beléd hasít a fájdalom, mit tudsz tenni? Szerető szívedbe hasít az érzés, az az érzés, amit egyáltalán nem kívántál magadnak, de másnak sem. Hová tudsz ilyenkor menekülni? Egyáltalán van-e lehetőséged elmenekülni a szívfájdalom elől?

Már írtam egy bejegyzést korábban arról, hogy nagyon közel járok a cukorbetegséghez. Még nem vagyok cukorbeteg, de nagyon-nagyon közel járok hozzá. Az előbbi bejegyzésben is azt ecseteltem, hogy nem tanulunk a hibáinkból.

Amikor valami fájdalmat okoz nekünk, elkezdünk ehhez a fájdalomhoz ragaszkodni, nem tudunk túljutni rajta. Ezen meditálunk egész nap, minden gondolatunkat csak a fájdalmas sérülések töltik ki.

Sokszor nem tudjuk mi bajunk is van, elhagy az erőnk, s nem tudjuk ezt mire vélni. Az egész napos tevékenykedésben kifáradunk, este már alig élünk, nincs semmihez sem kedvünk.

Ha feszült vagy, ne mindig másban keresd az okát! Ez saját tapasztalat, hogy figyelem magam, és amikor feszültséget érzek, igyekszem rájönni az okára minél hamarabb. Legtöbbször, sőt, szinte mindig az szokott lenni, hogy én magam vagyok túl ingerült, és ezért okolok más valamit azért, mert éppen nem vagyok jelenleg a toppon.