"az élet nem mindig habos torta..."

Emlékszem, mikor a gyógyulás felé vettem az irányt, ez volt az első mondat, amit igyekeztem jól megjegyezni, mert ez segített először úgy gondolkodnom, hogy a jót és a szépet helyezzem előtérbe az életemben. Ez a mondat a következő volt: - "Aggódni felesleges; lehet, hogy az egész meg sem fog történni." -, és ez még most is aktuális, és nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki csak aggódik valamin. Jobb megvárni, amíg rendeződnek körülöttünk a dolgok és akkor nézzünk széjjel, hogy egyáltalán jogos-e a mi félelmünk bármitől is. Innentől kezdődik az igazi gyógyulás, innentől kezdődik egy olyan élet, amit szívesen is élünk végig majd.

Néha szeretnék

melletted lenni

nem lángolni, nem égni

nem szeretni

nem térdelni előtted

és vallomást tenni

csak nézni szép szemed

érezni illatod

s hallani lélegzeted

midőn a láthatatlan lég

benned életet teremt

csak nézni...

s akkor

könnyebb lenne az élet

akkor kicsit érezném

hogy élek.

Őri István

 ---

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Sosem késő azon elmélkedni, hogyan változtassuk meg egy napunkat, ha az épp nem a legmegfelelőbben alakul a számunkra. Mindig is van miben bíznunk, mindig is lesznek fogódzók az életünkben, mindig is változik a perc, a pillanat, a másodperc és a szemléletmódunk is változhat rövid időn belül. Amikor zápor zúdul a nyakadba és ez épp nem a megfelelő hangulatodban kap el, akkor hirtelen úgy gondolod, hogy ennek miért pont most kell történnie? Miért nem tudott várni az az égindulás akár csak egy fél napot vagy csak pár órát, amikor már "biztonságosabb" helyen lettél volna? De sokan mondják, hogy nem véletlenül történnek meg dolgok.

Ha reggel a` szép nap kisüt,

`S mosolyg az élet mindenütt -

Használd a` bájos életet,

Mert változó, `s ritkán nevet.

Lauka Gusztáv

---

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Olvastam most egy idézetet, amiről elgondolkodtam. Olvasd te is. - "Mikor nem tudsz változtatni valamin, lásd meg benne a legjobbat!" -, amivel egyet is értünk ugye, mert mi hasznunk lenne abból, ha mindennek csak a negatív árnyalatát vennénk észre. Ez az idézet azért is időszerű, mert minket magyarokat nagyon pesszimista embereknek látnak a külföldiek, a többi ország népei. 

Nehéz kitartani olyan valami mellett, amiben már egyszer csalódtunk. Nehéz lett a szívünk egyszer már, és ez az érzés csak fokozódik, ahogy telnek a perceink. Azt mondják, hogy egy második esélyt mindenki megérdemel. Adnunk kell lehetőséget arra, hogy elsimuljanak dolgok, amik esetleg felkavarták a lelkünket is. Ha nem adunk esélyt, akkor olyanok leszünk, mint aki mindenkitől elvárja a tökéletességet, azt hogy olyanok legyünk, mint aki sosem hibázik, aki mindent mindig jól csinál minden hiba nélkül. De hibázunk néha még akkor is, amikor a legjobb formánkat nyújtjuk.

Most van három óra és lehet, reggel lesz, mire a bejegyzés végére jutok, de eszembe jutott valami, ami általában akkor jut eszembe, amikor pihenőidőm van. Azon gondolkodtam, hogy miért van az, hogy sokszor választjuk a könnyebbik utat, pedig ami eredményt is hozhat el a számunkra, és amitől igazán jobban érezzük magunkat, ami igazán boldoggá tesz, az olyankor következik be, ha kis erőfeszítést teszünk a céljainkért. Amikor érezzük, hogy igen, ezt mi csináltuk, ezen mi dolgoztunk, ez a mi munkánk gyümölcse. Vajon miért hagyunk félbe dolgokat, miért hanyagolunk el olyan dolgokat, amik pedig fontosak a számunkra? Nem tudom, ha statisztikát csinálnánk erről, mi is lenne a valós eredmény? Egyáltalán be merjük-e vallani magunknak, hogy elodázunk dolgokat vagy bele sem kezdünk valamibe, szembe merünk-e nézni ennek a valós tartalmával?

Tartozom egy vallomással. Kis híja volt csak, hogy nem töröltem ki mind az öt blogomat, mert nagyon mérges lettem, de be kell lássam, hogy amiben a hibát láttam, az nem volt valós, és megkövetem mindazokat, akik annyi mindent tesznek azért, hogy azok az írások, amiket írok én is és a többiek is, azok mind hiánytalanul megjelenjenek ott, ahová tényleg szántuk. A haragom nem volt jogos és pont én nem tudhatom, hogy egy hiba mögött mi is rejlik. Úgyhogy bocsánatot kérek, mert ott kerestem a hibát, ahol az a legkevésbé volt jelen.

"Aki lélekben olyan magasra tud emelkedni,

hogy embertársai hibáit a szeretet szemüvegén nézi és ítéli meg,

az boldogabb mindenkinél,

mert virágot talál ott is, ahol mások csak gyomot találnak"

EÖTVÖS JÓZSEF

---

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Azt gondoltam, ha rálelek egy szép dalra, akkor írok neked pár sort, és találtam egy dalt, ami megtetszett, így most rajtam a sor és igyekszem a közelgő hétvégédet egy kicsit bearanyozni, széppé tenni, hogy jól érezd magad és legyen kedved mindig örülni valamilyen csodás dolognak az életedben.