Az élet körforgása talán egy versenypályára hasonlítható néha, amikor is harcolunk az idővel, harcolunk a percekkel, a másodpercekkel, hogy mi legyünk a győztesek, ami valljuk be nem kis kihívás.
Amikor megszületünk, életünk meghatározó része elkezdődik, a nagybetűs ÉLET kezdetét veszi. Ha nem vigyázunk eléggé, az életünk megszokássá süllyedhet, unalmasak lehetnek a napjaink, olyan egysíkúvá válhat az életünk, amiben egyáltalán nincs kedvünk részt venni. Hogy ez ne legyen így, nagyon ötletesnek kell lennünk minden áldott napunkon. Olyan taposómalomba keveredhetünk, olyan monotóniába csöppenhetünk, ami semmiképpen sincs kedvünkre.
A versenypálya annyiban hasonlítható életünk körforgásához, hogy a versenyzők is körbe-körbe száguldoznak egy bizonyos cél érdekében, és mi is tulajdonképpen egy bizonyos valamit hajszolunk időnként, pénzt, időt nem kímélve. Ez a bizonyos valami pedig a saját boldogságunk, az, hogy ne érezzük magukat egyedül, ne legyünk magányosak, és szeressünk, valamint minket is szeressenek. Az, hogy boldognak érezzük magunkat, az, hogy ne legyünk magányosak, az, hogy szeressenek és mi is viszontszeressünk, olyan érzés, hogy ezért szinte mindenünket feláldozzuk, szinte mindenünket odaadjuk. Ha ezek az érzések nincsenek a közelünkben, olyan elhagyatottnak érezzük magunkat, mint még senki a világon. Ezért kelünk fel naponta, ezért megyünk dolgozni, ezért vállalunk plusz munkát, ezért teszünk annyi mindent még, hogy érezzük a boldogság nem mindennapi érzését. Ezért találunk ki minden napra mást és mást, ezért tesszük változatosabbá a napjainkat, és ezért megyünk kirándulni, úszni, sportolni. Mindenki másképp éli meg a saját boldogságát.
Amikor reggel felkelünk és majd este aludni térünk, mindig eszünkben van, hogy mit is kellene még jobban csinálnunk, hogy jól, jobban érezhessük magunkat. Majd alszunk egy jót, és másnap reggel megint csak újult erővel kezdünk a napi terveink megvalósításához. Hogy mindig mindenkor boldognak érezhessük magunkat, tudnunk kell, hogy a boldogság sokszor akkor jön el, mikor a legkevésbé várjuk, és ha nem vigyázunk rá, hamar tovaszáll, mint a madár. De ha ügyesen vezetjük az életünket, sok boldog pillanatban lesz részünk, és mindegyik pillanatunkat elrejthetjük a szívünk legtitkosabb zugába. Innen később is bármikor elő tudjuk varázsolni magunknak, amikor csak szükségünk van rá. Ne versenyezzünk az idővel, ne siettessük az időnket, hiszen a percek, másodpercek rohannak maguktól is, mintha senki sem akarná megállítani őket. Az életünk örök körforgássá válhat, ha nem gondoskodunk arról, hogy jókedvünk határtalan legyen és bármikor tudjunk változtatni az életünkön, amikor csak szeretnénk. Ne alakítsuk versenypályává az életünket, hiszen olyan jó időnként meg-megállni, és szétnézni a nagyvilágban! :)
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek