"az élet nem mindig habos torta..."

Az emlékek kötik össze a múltat

a jelenünkkel.

Egy illat, egy dallam,

egy nevetés...

Az emlékek újra és újra

visszahozzák mindazt,

amit a szív sosem felejt.

---

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Semmi sem nehéz.

Ezt kell gondolnod,

Mielőtt bármit is tennél.

Semmi sem könnyű.

Ezt kell érezned,

Mielőtt bármit is mondanál.

(Sri Chinmoy)

---

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Ézsaiás azt mondta: - "...az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem." (Ézs 55:11) 

Amikor ezt a szép idézetet olvasod, tudni fogod, hogy a szavaidban erő van, a szavaidnak ereje van, és ugyanúgy igaz ez másokra is, mások szavaira is. A szavainkból tettek lesznek, és a tetteinknek következményei vannak.

Minden este az angyalokkal térek nyugovóra. Már lassan éjfél felé megy az óra mutatója, és ilyenkor mindig ők azok, akikhez kedvesen közelítek, hogy segítsék a pihenésemet. Csendben behunyom a szemem és kérem az angyalkáimat, hogy mutassák meg nekem azt, ami fontos most az életemben. Ők mindig jönnek lelkesen és mindig fényességgel telítik be a sötétséget. Rájuk mindig számíthatok, mert sok mindent szeretnék még tanulni tőlük életem során.

A változás úgy jön, mint egy apró fuvallat,

ami meglibegteti a függönyöket,

és úgy kúszik elő,

mint a fűben rejtőző 

vadvirágok titkos illata.

Tuti gimi c. film

---

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Emlékszem, mennyire nyugodt voltam, mikor legelőször kerestem a kórházi leletemmel a neurológiát. Azért voltam annyira nyugodt, mert azt körülbelül tudtam huszonhat évesen, hogy miért is járnak oda az emberek. Némi feszültséggel küszködnek (gondoltam akkor), vagy azért, mert fáj a fejük valamitől. Az igazi megdöbbenés akkor jött, amikor kiderült, hogy az én leletes papírom nem a neurológiára szól, nem oda kell kontrollra bejelentkeznem, hanem a pszichiátriára. Persze még ekkor sem döbbentem meg teljesen, mert fogalmam sem volt, mi is az a pszichiátria.

Életünkben számos szomorú percet élünk át. Még akkor is így van ez, ha egyébként az életünk rendben van. Nehéz ezt érezni a szívünkben, hiszen minden egyes szívdobbanás ilyenkor fájdalommal jár, beleremegünk a sors kegyetlen játékába, és szinte semmire sem vagyunk képesek ezekben a helyzetekben. Csendbe burkolózunk, és szótlanul tűrjük, hogy az életünk most uralkodjon felettünk.

- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy

felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? - Azt kérdeztem, milyen színű a

szomorúság?

- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.

- Az álmoknak is van színe?

- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.

- Milyen színű az öröm?

- Fényes, kis barátom.

- És a magány? 

- A magány az ibolya színét viseli.

- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy

magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott.

Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.

- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?

- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.

- Na és a szerelem?

- A szerelem színe a telihold.

- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.

Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.

(Alkyoni Papadaki)

---

(az idézet a citatum.hu oldalról való.)

Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)