"az élet nem mindig habos torta..."

Számít neked, hogy mások mit gondolnak rólad? Hát, persze hogy számít, hiszen általában az első benyomás alapján alakítanak ki véleményt rólunk, ezért nem mindegy az például, hogy hogyan is nézel ki, mennyire vagy ápolt és mennyire adsz magadra. Akármi is van, az első benyomás nagyon sokat számít, amit alig lehet felülírni mással, így nagyon is sokat számít, hogy hogyan is gondolkodunk önmagunkról.

Már csak azért sem, mert nem éri meg, nem érdemes! Az emberben néha dúl a harag vagy egyéb nemkívánatos rossz érzés, akár akarja ezt, akár nem. Legalább is szerintem ez így van, csak tudunk uralkodni magunkon és nem mindig mondjuk ki azt, amit legbelül érzünk. Nem jó érzés ez, mert néha eluralkodnak rajtunk a negatív gondolatok és mindenkinek a vérmérsékletétől függ, hogy milyen módon is viszonyul ehhez.

Már a címből is sejtheted, hogy már megint az életmódváltásról lesz szó, de ez nem baj, mert minél többet emlegetjük, annál inkább marad meg a fejünkben. Amit ajánlok neked, az egy nagyszerű könyv, én már régen kidolgoztam magamnak, olyan sokrétű, hogy csak kapkodni fogod a fejed a csodálkozástól! Talán el sem hiszed, de ez a könyv segít lefogynod, ha éppen túlsúllyal küzdesz.

Remélem beindult a heted, mégpedig a jó irányban, és nem kell külön tenned azért, hogy jókedved legyen, jön az magától is! :) A jókedvünk határozza meg sokszor, hogy mit is fogunk csinálni aznap. Én kifigyeltem magamon, hogy ha nincs túl jó kedvem, még akkor is elő lehet varázsolni magunknak a jókedvünket. Ez nálam a torna. Másnál lehet más váltja ki ugyanezt a jó érzést.

Azt hiszem, amikor valami jó hírt hallunk vagy minden sikerül körülöttünk, az maga a boldogság! Még akkor is jókedvünk lesz ilyenkor, ha esetleg előtte nem éreztük jól magunkat. És sokkal energikusabbak is vagyunk ilyen helyzetekben, vidámak vagyunk, jókedvűek és az erőnk is megsokszorozódik. Ezt az állapotot lenne jó fenntartani nagyon-nagyon sokáig. Minél tovább sikerül ez, annál tettre készebbek vagyunk, új ötleteink születnek és sokkal jobban tudunk gondolkodni is.

Van Kassai Csillának egy könyve, Ötről a hatra címmel, nem tudom mennyire lehet reklámozni, én szoktam olvasni, amikor kicsit kicsúszik a lábam alól a talaj. Egy önfejlesztő könyv ez a mű, nagyon sokrétű, mindenki talál benne kedvére olvasnivalót. Én nagyon szeretem, mert mindig máshol ütöm fel a könyvet, az aktuális hangulatomhoz mérten.

Írtam ebben a blogban én is többször a sikerről, meg arról, hogyan értékeljük le magunkat, ami azután azt hozza magával, hogy nem bízunk eléggé önmagunkban, kishitűek leszünk és talán még célokat sem fogunk jól kitűzni magunknak. Azt olvastam a sikerről én is korábban, hogy ne higgyük, hogy a sikeres emberek olyan sokban különböznek tőlünk. Ők is olyanok, mint bárki más, de valami azért mégis van, amiért ők sikeresek tudnak lenni.

Mivel ez a blog inkább törekszik arra, hogy a pozitívumokra koncentráljon, számos olyan dolgot írtam már, ami negatív volt, éppen a betegségemmel kapcsolatosan is. A fő cél mégis az, hogy jobbnak lássuk a világot, ne engedjük meg magunknak, hogy visszafelé haladjunk, inkább az élet napos oldalát vegyük észre, és alkalmazzunk mindenféle olyan technikát, ami ebben segíteni tud minket. Most azonban kivételesen arról szeretnék írni, hogy mit is érzünk, ha csalódunk valakiben.