"az élet nem mindig habos torta..."

Te is olyan típus vagy, hogy sokszor kritizálod magadat magadban? Mondasz olyat, hogy: - már megint rosszul csináltam valamit? - már megint rosszul döntöttem? - nem vagyok elég jó? -Nos, többet ártasz ilyenkor magadnak, mint hinnéd! Vannak maximalisták, akik mindig a legjobbat várják el önmaguktól. De még csak nem is kell maximalistáknak lennünk ehhez, hogy túlreagáljunk dolgokat és a rosszabbik felétől nézzük a dolgokat. Elég az hozzá, ha kicsit feszültebb vagy a kelleténél és máris kiszalad a szádon egy rosszalló mondat.Ha észreveszed ezt magadon, itt az ideje szemléletmódot váltanod egy kicsit. Ha nem teszed meg, akkor saját magad alatt vágod a fát sokszor.

A gyógyulás útja = 1.) - bocsáss meg! és 2.) - vállalj felelősséget önmagadért! Nem is hinnéd, hogy mennyi hasznod származna abból, ha mindenkinek (önmagadnak is!) meg tudsz bocsájtani mindenért. Nem is hinnéd, hogy mennyi hasznod lenne abból, ha teljes mértékben felelősséget tudnál vállalni önmagadért. A gyógyulás útja leginkább ebből a két nagyon fontos lépésből áll elsősorban.

Észrevehetted, hogy kevesebb hosszabb bejegyzést írtam mostanában. Ennek csupán az az oka, hogy olvasok ezerrel, a gyógyítást segítő könyvemet olvasom, okosodok általa és sok mindent tanultam is már, hogy élvezetessé tudjam tenni minden egyes napomat. Ugyanis ettől függ, hogy hogyan is tudunk teljesíteni nap nap után, mindenkor. 

Ne bánts senkit se szóval, se tettel, sem írásban, sem gondolatban! Van az úgy néha, hogy észre sem vesszük mit mondunk ki vagy mit teszünk, esetleg mit írunk le és miket gondolunk úgy általában a napunk során. Ha nem jó passzban vagyunk, és netalán rosszul fejeztük ki magunkat, ennek nagyrészben a társaink az elszenvedői, hiszen ésszel még föl sem fogtuk, hogy mit is mondtunk például, s máris galibát okozhatunk. Ezért kell különösképpen figyelnünk a szavainkra és a gondolatainkra is.