Akárhogyan is nézem magamat, rá kellett jönnöm, hogy a hiba az én készülékemben van. Mégpedig a sokat emlegetett hozzáállásban van a kulcs elrejtve. Vagyis abban, hogyan viszonyulok az élet kihívásaihoz. Nézd a kislányt a képen, milyen boldog, milyen örömmel táncol, nem érdekli semmi más, csak az, hogy jólérezze magát. A gyermekektől sokat lehet tanulni. Főleg az őszinteséget, az ártatlanságot, a kedvességet, és az örök játszani akarást. Mindig arra törekednek akaratlanul is, hogy boldogok legyenek, jólérezzék magukat, öröm töltse be minden napjukat.
Nem szabad a múlton rágódnom nekem sem, mert nem visz sehová. A keleti bölcseknek van egy nagyon jó képességük. Mindig átélik azt, amit éppen csinálnak. Mindig arra az egy dologra összpontosítanak, abban vannak jelen, amit épp az adott időben cselekednek. Teljes odaadással átélik amit csinálniuk kell. Ha vetni kell, akkor teljes szívvel arra összpontosítanak, ha aratniuk kell, akkor nem mást csinálnak, ha főznek a családnak, akkor teljes szívüket beleadják az étel készítésébe. Ha betegek, komolyan veszik, és elindulnak gyógyfüveket keresni a betegségükre. Ha gyógyítani szeretnének, az ősi ösztönökre hagyatkoznak, és arra, amit azóta tanultak.
Átértékeltem én is a múlt este az önmagamhoz való viszonyomat. Nem szabad, hogy lehúzzon bármiféle rossz közérzet, csak az élet vidámabbik oldalát kell, hogy észrevegyem. Sokszor vagyok túl kritikus önmagammal szemben. Ez van, mikor jó, de legtöbbször rossz. Azért választottam ezt a boldogan táncoló kislányt most a bejegyzéshez, mert benne találtam rá arra az egyszerűségre, ami ebből a képből árad. Ilyen gyermeki egyszerűséggel és szeretettel kell néznem önmagamra, pláne ha még ostorozom is magam néha.
Az élet vidámabbik oldala mindig egy csodát tartogat a számunkra. Egy meglepetést, olyat, amit még álmunkban sem reméltünk. Hála Istennek jól ébredtem ma, és a sok rosszat sikerült elfeledni. Nem szabad olyan dolgokért felelősnek éreznem magam, amiért megteszem a tőlem telhető legtöbbet. El kell fogadni, hogy jelenleg nincs több tudás a birtokomban. Tanulni kell a hibámból, és egy teljesen más utat kell megteremtenem a magam számára.
Ez a kislány a boldogságot, az élet naposabbik oldalát hozta el számomra, és átveszem tőle azt az egyszerűséget, amit csak egy gyermeki szív képes átadni a világ számára. Az élet csodás oldala mindig meglep valamivel. Hagyatkozzunk ezért mindig arra, amit legelső megérzésünk diktál. Lehet, hogy előszörre furcsának tűnik ami elénk tárul, de ha jobban megnézzük, rájövünk, értünk van minden.
Küldök neked egy dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek