Nagyon régóta szeretnék lefogyni, de valahogyan nem sikerül. Én már nem is csodálkozom rajta, mert mindig van valami, amiért nem sikerül. Ismerős talán neked is ez a helyzet? Egy tábla csokoládé? Vagy egy finom fagyi? Ki tud ellenállni nekik pont abban a pillanatban, amikor megjelennek az életünkben?! Ugyanez a helyzet a dohányosokkal, vagy azokkal, akik az alkoholról nem tudnak lemondani. Lehet, nem is kellene, ha lenne elég önfegyelmünk, hogy betartsuk a kellő mértéket.
Azért már zavar engem az, hogy a fogyókúrám már évtizedek óta sikertelen. Elgondolkodtam rajta egy kicsit. Arra a következtetésre jutottam, hogy túl szigorú vagyok önmagamhoz. Ha például megeszek egy szelet csokit, akkor már fuccs! -, vége is a kitartásomnak. Nem így kellene csinálni ezt, hanem inkább úgy, olyan hozzáállással, hogy szelíden megbeszélem önmagammal, igen, volt egy szelet csokoládé az életemben, de ez nem tragédia, megtörtént máskor is és meg fog történni ezután is, ahogy ismerem magam. Szóval nem kell mindjárt bedobni a törülközőt, ha valamit nem jól csinálunk vagy valami nem sikerül úgy, ahogy azt elképzeltük. Ha önmagadhoz is csak szigorúan tudsz közelíteni, nem csoda, ha kudarcok sorozata ér egymás után. Gondolkozzunk egy kicsit szelídebb formában, és ha már megtörtént a baj, ne szidjuk le magunkat rögtön, hanem engedjük meg magunknak, hogy élvezhessük ezt a pillanatot is, amikor a szelet csokoládét megesszük, hiszen mennyei érzés az biztos, mert finom, és az ízlelőbimbóinkat úgysem tudjuk becsapni. Önmagunkat meg pláne nem! Élvezd, amikor eszed a szelet csokoládét, vagy megiszod a pohár bort, vagy elszívsz egy szál cigarettát, csak beszéld meg magaddal, hogy lesz ez még másképp is. Lesz még úgyis, hogy ellent tudsz majd állni a kísértésnek. Úgyhogy csak szelíden, gyengéden foglalkozz önmagaddal!
Nyilván nem kell mindjárt a ló túloldalára esni, és nem kell külön szabályokat alkotni arra az esetre, ha szembetalálkoznál véletlenül egy szelet csokival. Élvezd, legyen része az életednek, de tudatosítsd magadban, hogy van másik lehetőség is, amit bármikor igénybe vehetsz. Azért az évtizedek során eljutottam egy bizonyos szintre önmagam nevelésében, sok jó szokást is felvettem, és erre kell alapozni az életünket, hogy képesek vagyunk bármikor változtatni a véleményünkön, ha a kisördög épp meg szeretne kísérteni egy szelet tortával. Légy türelmes magadhoz te is, mert enélkül nem fog menni semmi sem az életedben. Lelki szemeim előtt azért mindig ott lebeg, hogy nem szeretnék már súlyosabb lenni, mint amilyen most vagyok, úgyhogy teszek is ezért különféle dolgokat, amik ezt segítik nekem. Már sok mindenről le tudok mondani, ami tíz évvel ezelőtt még nem volt így, képtelen voltam akkor még ellenállni nemcsak egy szelet csokinak, hanem több tábla csokinak is, meg is ettem őket egymás után minden lelkiismeret furdalás nélkül, mert nem érdekelt mi történik, ha az egészet bekebelezem.De most már eljutottam egy olyan szintre, ahol nem szidom le magam minden egyes baklövésemért, hanem szelíden megbeszélem önmagammal a kialakult helyzetet, és ha tudok, változtatok. A cél nyilván az, hogy lefogyjak, de nekem csak apró pici lépésekkel fog sikerülni, erre már régen rájöttem. Csak azért írom le ezt így, mert valószínű, hogy te is ebbe a csapdába estél, ha folyamatosan fogyózol, kevés sikerrel. A csapda ebben az, hogy túl keményen bánunk az adott helyzettel, tehetnénk úgy is, hogy türelmesen félrevonulunk, és időt hagyva magunknak, megbeszéljük önmagunkkal a kialakult helyzetet. Nem kell mindjárt pálcát törni valami felett. Légy szelíd és türelmes magadhoz, meg fogod látni, meglesz hamarosan az eredménye is. Csak azért nem a fogyiblogba írtam ezt a bejegyzést, mert a saját magunkhoz való jó hozzáállásról szól ez, amikor is észrevesszük, hogy mit csinálunk rosszul és hol tudunk javítani ezen. Gondold végig ezt, akármilyen kelepcében is érzed magad sokszor. Ugyanez a helyzet, ha véletlenül egy stresszes szituáció fog ki rajtad. Nem szabad görcsösen erőltetni, hogy jókedved legyen épp akkor, amikor ez lehetetlen, képtelenség. Legközelebb majd jobban fog menni, mert már felkészültebb leszel, és nem ostorozod magad minden egyes hibádért. Szóval csak nyugi! Nincs sosem semmi baj, mindenre mindig van megfelelő megoldás és viselkedés is. :)
Hallgass meg egy dalt, és légy mindig türelmes magadhoz egy kicsit! (vagy nagyon!) :)
Utolsó kommentek