Írj ki magadból mindent, ami bánt vagy örömmel tölt el! Vezetek egy füzetet, melyben kb. 15 éve lejegyzem azt a pár mondatot, ami épp akkor hozott ki a rosszullétből, a letargiából. Ezekből sokat tanultam, a mai napig megvan a füzet, és évről évre jobban lettem, mert lehet, hogy tudat alatt, de biztos, hogy alkalmaztam amiket ezek a gondolatok magukban foglalnak. Teljesen hétköznapi mondatok ezek, vagy épp akkor hallottam a tv-ben, miközben ment egy film vagy egy könyvet olvastam és megragadott az a pár sor, amit aznap feljegyeztem. Írok ezekről majd, hiszen ezek is gyógyítottak, mert ma már sokkal jobban élek, pozitívabban, sokoldalúbban.
Az első ilyen mondat 1998-ból való, azóta írom, ha bánt valami, vagy épp madarat lehet velem fogatni és szárnyalok a jókedvtől. Ez a mondat biztos ismerős lesz mindenkinek, mert sok helyen olvastam már, de én akkor tényleg elhatároztam, hogy törődöm magammal, fejlesztem magam, nem adom fel, nem hagyom, hogy legyűrjön a betegségem. "Önmagad megismerése, fölismerni magadban a jót és a rosszat". - ez volt az első mondatom, amit fölírtam a jegyzetfüzetbe. Mit értek ez alatt a mondat alatt? Azt, hogy teljesen más világban éltem addig, azt hittem, hogy bennem sokkal több a jó tulajdonság, mint a rossz. Elgondolkoztam, és rá kellett jönnöm, hogy azért mert én alapból jóindulatú vagyok, azért nem árt kikérdezni másokat is, milyennek látnak engem. Lehet,hogy egy-két gesztusomat, mimikámat, arc -, vagy kézmozdulatomat talán egészen máshogy értelmezi a többi ember, mint aminek azt én szántam. Lehet, hogy akaratlanul is megbántottam valakit, csak még észre sem vettem. Ezért fontos ez az első mondat, amit leírtam.
Utolsó kommentek