A bejegyzés címét A világ leghihetetlenebb gyógyulásai című könyvből kerestem ki, mert magam is így hiszem, hogy tényleg így van. Folytatódik a könyv a következő mondattal: "A betegségek fordulópontot jelenthetnek az életben."
Az előző mondatot saját tapasztalatból is mondhatnám, hiszen, mint visszaeső beteg számtalanszor próbáltam új életet kezdeni. Valóban jelentős változások előtt állunk, ha végre kikászálódunk egy szörnyű betegségből. Mindenképpen új csoda vár ránk, más szemszögből látjuk a világot, mintha minden a mi javunkra dolgozna.
__________________________________________________________
"Tudjuk, hogy a stressz ölni képes. Az, hogy milyen hamar és miféle betegségben hal meg az ember, többek közt attól is függ, milyen reakciókat fejlesztett ki annak érdekében, hogy a stresszreakciókat közömbösítse a testben és harmóniába jusson önmagával." - itt én a harmóniát emelném ki, hiszen nagyon nagy szerepe van abban, miként éljük a napjainkat. - "Saját egyéniségünket kifejezni és jókedvűen élni - ezt gyakran meg kell tanulni, s ez talán még nehezebb, mint írni és olvasni tanulni. Egész életen át tarthat az életet gátló minták életörömmé való átformálása."
"Aki azt akarja, hogy meggyógyítsák, annak előbb betegnek kell lennie. Ez ugyan közhelyként hangzik, de több rejlik mögötte: nevezetesen a betegség tudata. Vannak emberek, akik olyan jól megvannak a betegségükkel, hogy már észre sem veszik, mennyire korlátok között élnek. Nem is keresik azokat a megoldásokat, amelyek révén ismét egészségesekké válhatnának. Csak amikor a betegség felülkerekedik rajtuk, a fájdalom és a megkötöttségek révén elér a tudatukig, akkor látnak neki a megoldások keresésének."
__________________________________________________________
Sokat idéztem a könyvből, de csak azért, hogy okuljunk belőle mindannyian, szinte tulajdonképpen saját magam biztatására is tettem. Olyan sokszor el tudok lustulni, és igaz, hogy a betegség egyszerűen felébreszt, közölni szeretné, hogy itt az ideje újat tanulni, újat produkálni az életemben, különben lemaradok a világ történéseiről, mint a borravaló. Törődjünk lelki nyugalmunkkal, igyekezzünk úgy élni, hogy az mind magunknak, mind másoknak is javára váljon. Minden emberben megvan a belső gyógyító erő.
" Azokhoz az életterületekhez, amiket az ember mágikus értelemben átél, odatartozik a születés és a halál, a partnerválasztás, a szellemi foglalatosság, a sorscsapások és a betegség. S mi, a XX. század emberei, nem tesszük fel e hatalmas élettémáknál a sors hatalmainak kérdését, a beletörődés kérdését? S ha személyesen érint bennünket, nem kiáltunk-e fel: miért éppen én? S belekapaszkodunk a reménybe, hogy a sorsunk megfordul - még ha ez teljesen valószínűtlennek tűnik is. Pontosan ez a bennünk lakozó reménykedés és mágikus várakozó magatartás az az erő, amely a csodákat életre hívja."
Higgyünk szervezetünk gyógyító erejében, higgyünk a csodás gyógyulásokban. Én személy szerint hiszek a csodákban, ezért is ajánlom, hogy olvass bele ebbe a könyvbe is, ha van időd rá. Tudom, hogy milyen beteg voltam, mikor még lány voltam, s tudom, hogy mennyit változtam, mennyit változtatott a jó sors rajtam, s tudom, hogy mennyi ebből az én gyógyulni akarásom, és mennyi váratlan esemény kellett hozzá, hogy most írhassak neked szeretettel, és jobb állapotban, mint mikor még csak gyógyulgattam.
Higgy és bízz a gyógyulásodban, bármilyen betegségben szenvedsz.
Küldök neked megint egy dalt, hogy a remény mindig meglegyen benned. :)
Utolsó kommentek