Hajnalodik..., és én rád gondolok. Fel-felébredsz, próbálsz visszaaludni, de ne megy. Az előbb még arra biztattalak, hogy húzd a nyakadba a paplanodat, mert még nagyon éjszaka van, de már pirkad, lassan reggel lesz.
Egy dalt tartogatok neked, ha épp nem jött álom a szemedre, hallgasd meg!
Bármire is gondolsz most, ott vagyok a szívedben, s ha szép szemed álmosan lecsukódik, elvarázsol most az éjjel még. Valahol talán, az álmok birodalmában együtt vagyunk, ugyanazt érezzük, ugyanazt álmodjuk, ugyanúgy ébredünk majd fel, és ugyanúgy kezdődik talán a napunk is. Van, hogy összefut a gondolatunk, ugyanazt gondoljuk, ugyanazt látjuk és ugyanazt halljuk, és ugyanakkor térünk nyugovóra is.
Én mindig itt várlak, és írok neked, hogyha felébredsz, legyen ami a szívedet kicsit megdobogtatja. Bármit is érzel, bármi is dobogtatja most meg a szíved, én ugyanúgy megérzem, és ugyanúgy átélem, és ugyanúgy gondolom.
Ébredj majd vidáman, és ne feledd, egy új nap mindig új reményt ígér. Alakítsd kedvedre a mai napodat is, és tudod! Mindig találkozhatunk, ha te is úgy szeretnéd! Én itt várlak...! :)
Van még egy dal, amit szeretném ha meghallgatnál, mert valahol mindig elveszítelek. Minden nap elbúcsúzol tőlem, és én nem tudom, visszatérsz-e újra. Hallgasd meg a dalt, sok szeretettel küldöm neked. :)
Utolsó kommentek