Egy régen hallott, szépséges dalt hoztam el a számodra ma, majd hallgasd meg a bejegyzés végén, légyszi! :) Nekem legalább is nagyon tetszik, az egyik legkedvesebb dal a számomra. Beszélgessünk kicsit rólam, vagy rólad, ahogy tetszik. Amiről szeretnék írni, az az, hogy mennyire nem szabad sosem feladni semmit sem, mindig van egy halvány remény még akkor is, amikor azt hisszük, nincs tovább.
Nem is szeretnék negatívumokról írni, csak a betegséget magát sokszor nem lehet másképp megközelíteni. És ez majdnem minden betegséggel így van leginkább. Amiért szóba hozom sokszor a betegségemet, az azért van, hogy tanulj belőle és sose hidd azt, hogy nincs kiút belőle. Az én betegségem is tulajdonképpen gyógyíthatatlan, nem tudnak mit kezdeni vele az orvosok, de én is kellek ahhoz, hogy ne romoljon tovább az állapotom. Ezen én tudok a legtöbbet segíteni magamnak. Bármilyen eszköz, lehetőség szóba jöhet, bármit alkalmazhatsz te is, ami csak az eszedbe jut és amiről azt hiszed, hogy számodra jó. Olvastam egyszer egy könyvben, hogy rákos betegeknek olyan ételt adtak enni, ami számukra nem volt orvosilag javasolt, de mivel szerették a betegek ezeket az ételeket, szívesen ették, jól érezték magukat tőle, így híztak is, és sokkal jobban érezték magukat, mint bármikor a betegségük alatt. Ezt példaként írom, hogy számos olyan lehetőség van, ami előtted is áll, és ha ezt észreveszed, nyert ügyed van, sokkal gyorsabban fogsz gyógyulni, mint hitted.
Most ugye a nagy fogadalmak időszaka van, én is mindig belefutok ebbe, nem tudom kihagyni a helyzetet. Muszáj mindig megfogadnunk év elején, hogy jó útra térünk, hogy jobban viselkedünk mint tavaly tettük, egészségesebben élünk mint eddig. Ha muszáj, ha nem muszáj, a legtöbben így teszünk, és ez szerintem jó! Jó azért is, mert kicsit ráfókuszálunk önmagunkra, az egészséges életkép lebeg a szemünk előtt és szeretnénk bomba formába hozni magunkat, ha ez lehetséges. És miért ne lehetne lehetséges, ha egyszer elhatározzuk ezt?!
De térjünk csak vissza a betegséghez, amitől ugye meg szeretnénk szabadulni. Ezt úgy oldhatjuk meg a legkönnyebben, ha ugye törődünk magunkkal, figyelünk magunkra és lépéseket is teszünk a gyógyulásunkért. Sosem szabad annyira elkeseredni, hogy ne lássuk a fától az erdőt, hogy kilátástalannak lássuk az életünket. Ott van az egész élet előttünk, és ha már láttunk küzdeni súlyos betegeket magunk körül, akkor vegyünk példát tőlük, mert kitartásban, akaraterőben őket túlszárnyalni alig lehet. Küzdenek az életükért, és tudják, hogy a szervezetünk meg tudja gyógyítani magát, ha mi is besegítünk neki egy kicsit. Sok szép gyógyulásról olvastam én is, és talán az enyémet is ide lehet sorolni kis jóindulattal, mert én is megjártam a poklot ahhoz, hogy most a mennyországban érezhessem magam. Voltam nagyon-nagyon rosszul, szinte a másnapom sem volt biztos, de ha arra gondoltam, hogy szeretek élni, szeretem az én kis életemet, akkor mindig találtam magamnak ösztönző erőt, ami tovább lendített a nehéz napokon. Bármi segíthet, amiről azt hiszed, hogy jót tesz neked. Bármi meggyógyíthat, ami jólesik a szívednek és a lelkednek. Jó, ha több forrásból is tudunk meríteni, ha a gyógyulásról van szó. Ugyanúgy ápolni kell a szívünket is, mint a lelkünket, mert a kettő összehangoltan tud csak jó érzésekkel ellátni minket. Figyelj mindig magadra, mi az, amit a szíved kíván és mi az, ami jó a lelkednek is? Ha össze tudod a kettőt hangolni, akkor már sínen vagy és sikerülni fog meggyógyulnod a lehető leggyorsabban.
Ami még fontos mielőtt befejezzük ezt a bejegyzést, az az, hogy sohase hidd, hogy egyedül vagy, sohase hidd azt, hogy egyedül kell megvívnod minden csatát. Mindig találsz olyan célokat a magad számára, amiket szívesen felvállalsz és szívesen is teszel értük meg mindent ami csak tőled telik. A legeslegfontosabb, hogy próbáld minden körülmények között jól érezni magadat, légy eléggé optimista ahhoz, hogy bármit ki tudj próbálni. Bármilyen nehéznek érzed is most az életedet, ki tudsz jönni belőle, el tudod feledni majd, hogy ez történt veled, mindig láss egy olyan nézőponton keresztül, ami a fényre visz, ami kihozza belőled a legtöbbet amire csak képesnek érzed magad. A többit bízd a természetre, a sorsra, a Jóisten mindig mindent jól elrendez, ez biztos. Én hiszek ebben és most öröm az életem, és nem bánom már, hogy voltam rossz bőrben is, mindig találtam egy kis segítséget én is a gyógyulásomhoz. Légy bátor és merész, hogy kipróbálhass mindent, amit csak szeretnél ebben a földi életben! :)
Most pedig hallgasd meg velem együtt ezt a gyönyörűségesen szép dalt, nagyon sok szeretettel küldöm neked! :)
ui.:
"Az ember szava nem szél, ami
jön és elmegy. (...) Amit az
ember mond, az úgy is kell
legyen. Nem csuda ez,
hanem becsület."
(Wass Albert)
Utolsó kommentek