Érzékeny típusú vagy? Én nagyon! Egész betegségemet végigkísérte az érzékenység. Persze nem lehet mindent betegségre fogni, mert amíg kislány voltam, addig is nagyon hamar elsírtam magam. Az érzékenység megkeserítheti az életünket, ha nem tudjuk jól kezelni. Azt hiszem, hogy az érzékenységhez kicsit hozzátartozik a félelem is, ezért ijedünk meg hirtelen valamitől, ezért érezzük azt, hogy most rögtön sírni fogunk, mint a záporeső. Nem is tudom, hogy mennyire káros számunkra, ha túlságosan is érzékenyek vagyunk, mert azért az érzelmeknek is van sok hasznuk az életünkben, hiszen amikor egy jót nevetünk vagy bolondozunk, viccelődünk, akkor azért fantasztikusan jól tudjuk magunkat érezni.
A rossz az, ha egy negatív érzelmi spirálba kerülsz, mert onnan kijönni egy művészet! Nem is sikerül mindenkinek, mint láthattad rajtam is korábban ezt a jelenséget. Én kicsit szégyenlősnek is születtem, volt, mikor egy kukkot sem lehetett belőlem kiszedni gyermekkoromban, sőt, még a fényképész bácsi sem tudott lefényképezni, mert csak lehajtottam a fejem, nem voltam hajlandó a fényképezőgépbe nézni. Ezért csak jól megfigyelt engem, és emlékezetből lefestett egy képet rólam, így lett az első fotó rólam egy festmény három évesen. :) De nagyon jól sikerült, még nekem is tetszik! :)
Érzékenységünknek sokszor ára van, mert nem biztos, hogy mindenki azt látja rajtunk, mint ahogy belül mi érzünk. Ezek tévútra vihetnek másokat, mást képzelnek rólunk, mint amilyenek valójában vagyunk. Nekem még most is van bajom az érzelmi világommal, nem lehet ebből csakúgy kinőni, ha ilyennek születtem, sokat kellett azon dolgoznom, hogy például idegenek előtt meg merjek szólalni. Pedig jó tanuló voltam, gazdag szókinccsel, sok mindent tanultam a suliban, ami ugye csakis a hasznomra vált, de az érzelmek azok mások. Másképpen kell hozzájuk közelíteni, mint egy matekpéldához vagy egy nyelvtani fogalmazáshoz. Ha nem adjuk fel a reményt, és igyekszünk fejlődni érzelmi szinten is, a lelkünk meghálálja ezt, olyan csodás dolgokat élhetünk át, mint mindenki más, aki nem küszködik érzékenységgel.
A jókedvünk határtalan tud lenni, ha meg is engedjük magunknak, hogy úgy fejezzük ki magunkat, ahogy azt a szívünk belsejében is érezzük. Tegyünk azért, hogy minél inkább legyünk pozitív szemléletűek, mint borúlátók. Ha mindennap hozzáteszünk egy kis vidámságot, jókedvet a napunkhoz, akkor ez a szokásunkká is válik majd és eszünk ágában sem lesz rosszkedvűnek lenni. Sok más negatív érzelem keserítheti meg a napjainkat, ha nem figyelünk oda magunkra és arra, hogy az a környezet, ahol vagyunk, az minket szolgáljon, jól érezhessük mindig magunkat, bármerre is járunk. Érezd mindig magadban azt, hogy képes vagy változtatni, át tudod változtatni a rosszkedvedet jókedvvé, vidámsággá. Van William Shakespeare-nek egy idézete, ezzel zárom a mostani bejegyzést, fogadj te is szót ezeknek a szavaknak, mert csak hasznodra válik:
"York napsütése rosszkedvünk telét
Tündöklő nyárrá változtatta át."
:)
Hallgass meg egy dalt, és legyen szép ez a mai estéd is! :) Például hallgass sok-sok zenét! :)
Utolsó kommentek