Számos hibát vétünk életünk során, aminek valljuk be, nemigen örülünk utólag. Amíg pihentem, mert borzasztó hőség van már és muszáj egy kis pihenőt beiktatni, szóval amíg pihentem, elhatároztam, hogy ami eszembe jut hiba, ami nem volt jó az életemben, megpróbálom kijavítani. Végiggondolom, mi volt, ami kiváltotta azt, hogy hibáztam, és azt is hozzágondolom, hogyan lehet ezt így utólag kijavítani, jobb formába hozni, hogy ne okozzon már ennek az emléke sem különösebb gondot a számomra.
Én ugyanis hiszek abban, hogy mindent ki lehet javítani, mindent meg lehet beszélni, mindent másképpen lehet csinálni, mint csináltuk ezt akkor, amikor hibáztunk. Nem tudom mikor mi fog majd eszembe jutni ezzel kapcsolatban, de részemről az igyekezet az megvan ehhez.
Emlékszem, olvastam valahol, hogyha azt szeretnéd, hogy szeressenek téged, azt nem kierőszakolni kell másoktól, nem elvárni kell másoktól, hanem neked kell úgy élned, hogy szerethetővé váljál. Vagyis, úgy kell éljél, hogy sok-sok szerethető tulajdonság legyen benned, sok-sok szerethető tulajdonság és cselekedet kell hogy legyen az életedben, hogy ez másoknak tetsszen, és szimpatikus legyen. És ez szerintem csupáncsak elhatározás kérdése.
A szeretet nem pusztán valami, amit kapunk, hanem tevékeny magatartás: - adni, törődni, tisztelni és megismerni a társunkat. Ahhoz, hogy szeressenek, szeretetre méltóvá kell válnunk. Ha azt szeretném, hogy szeressenek, akkor nekem kell úgy élnem, hogy szerethetővé váljak. Olyan emberré kell váljak, akinek jó a közelében lenni. aki figyelni tud, tud örülni a másik örömének, nem akarja birtokolni, tud megbocsájtani, őszinte, és amikor lehet, ad valamit önmagából. - Szóval, ez most a nagy harci feladatom, és befogadó vagyok ezzel kapcsolatban, és minden igyekezet is meg ehhez a részemről. :)
Hallgass meg egy dalt, és élvezd a délutánod minden szép percét. :)
Utolsó kommentek