"az élet nem mindig habos torta..."

Amikor valakivel már olyan réges-régen találkoztál, hogy a szíved sajdul meg, az eszed pedig nem érti, hogy miért történik mindez, akkor azt sem tudod mit tegyél, hogy viszontláthasd a szeretett kedvesedet.

Nem nagyon akarok már gondolni a betegségemre, de azért sokszor eszembe jutnak a régebbi események, amik szinte egycsapásra változtatták meg az életemet. Sok minden múlt az érzelmeimen, amiket abban az időben éreztem. 

Remélem, jól telik a napod, elvégre vasárnap van, és lehet, hogy a tavasz sincs olyan messze már! :) Mifelénk most még azért elég komor a hangulat, ami az időjárást illeti. Én nagyon szeretem, ha süt a nap, még így télen is, de ma sehogyan sem akar előbújni a napocska.

...de sajnos le kellett mondanom róla. Amikor olyan dolgokról muszáj lemondanod, ami kitöltötte a napjaidat, imádtad, rajongtál érte, szinte mindennap veled volt, hát, az maga a keserűség, amit kénytelen vagy elviselni. Így voltam én a bicajjal, amikor már kénytelen voltam letenni.

Ugye örültél már ma valaminek? Nem is kérdés, hiszen már este van, egy nap alatt pedig annyi mindennek lehet örülni! :) Például annak, hogy milyen jó is, hogy minden nap új reggelre ébredünk, s új reményekkel indulhatunk az utunkra.

Sokszor adódik olyan helyzet, mikor megneheztelünk valamiért, a szívünkre veszünk mindent. Nehezen felejtünk, nehezen tudunk megbocsájtani, így a szívünk egyre jobban terhelődik, sok negatív érzés alakul ki bennünk. Pedig nagyon is jó lenne, ha csak úgy el tudnánk feledni a gondjainkat, egy szempillantás alatt.

Sokszor morfondírozom azon, mennyi lehetőség adódik az életünkben és jó, ha párat észre tudunk venni, esetleg ki is tudjuk használni őket. De hogyan vegyük észre ezeket az elénk táruló lehetőségeket?

Van egy órád? Mármint egy ráérő szabad órád? Csak azért kérdezem, mert rengeteg mindent tudsz csinálni egy óra alatt. Például olvasni, edzeni, sportolni, főzni valami finomat, vagy csak úgy heverészni a kanapén semmire sem gondolva. 

Tengernyi problémával találkozunk nap mint nap. Azt hiszem, mihelyt kinyitjuk a szemünket reggel, és körülnézünk a szobában, vagy elég, ha csak mélyen elgondolkodunk az előttünk álló napról, számos probléma, gond és baj kerül a szemünk elé. Mit kezdjünk ezekkel a problémákkal és el tudunk-e jutni a végső megoldásig?

Az élet szép. Hogy is lehetne másképpen!? Nyáron hallod már korán reggel a madarak csivitelését az ablakod alatt, ősszel tengernyi avar borítja be az udvarodat, télen alig várod, hogy leessen az első hó, tavasszal pedig kinyílsz, mint egy virág, újraéledsz a természettel. Hát, lehetne ennél csodásabb az életünk? Lehetne, igen, és lesz is. Minden egyes nappal.