"az élet nem mindig habos torta..."

Nem szeretnék dicsekedni, de elég jól állok a készülődéssel, minden negatív dolgot sikeresen lezártam, és olyan szuperjó hangulatban vagyok, hogy nem is kell ennél több. Nem idegesítettem fel magam azért, ha valamiben csúszás volt, és most már minden nap az enyém, nem tud semmi sem hátráltatni, szerencsére. Persze én csodálkozom ezen a legjobban, de "mindig a vége a jó", ezt mondták nekem is, amikor utoljára kellett mennem a fogorvoshoz. :)

Mit éreznél, ha végre megvalósulna az igazi álmod? Amire már évek óta vársz! Mindenkinek van legalább egy olyan álma, vágya, ami még nem teljesült eddig, és amiért szinte mindenét feláldozná, hogy ezt elérje. Mindenkinek van ilyen álma! A te életedben is jelen van ez az álom, csak néha igyekszel háttérbe szorítani, mert félsz, hogy sohasem valósul meg igazán. De, mit éreznél, ha megvalósulna ez az álmod most, vagy még az idén? Írd le, hogy mit éreznél!

Előfordulhat, lehet, bármit is próbálsz csinálni ma, észreveszed hirtelen, mintha valami láthatatlan erő pont az ellenkezőjét próbálná meg megtenni, mint amit te épp szeretnél cselekedni. Ne dőlj be, ez csak a benned élő kisördög, aki megpróbál mindig keresztbetenni neked, és megpróbálja kicsikarni pont az ellenkezőjét, mint amit te megálmodtál ma magadnak. Ócska trükk ez nála, de minden esetben bepróbálkozik, észre fogod venni, nem kell neki túl sok jelentőséget tulajdonítani, és akkor szépen eloldalog a balféken.

Advent második vasárnapja van ma, és ha szoktad olvasni a Bibliát, akkor ismerősen csengenek a címben írt szavak! :) Ha mégsem, akkor arra kérlek, keresd meg ezeket a sorokat a Bibliában, meglátod, hogy sok örömöt fog okozni neked, amit olvasni fogsz.

Emlékszem, régebben, amikor úgy éreztem, hogy "túl" elfoglalt voltam, mindig azt mondogattam magamnak, ha nem edzettem, hogy - nincs rá elég időm! -, és tényleg úgy is éreztem, mert elment az egész napom, mégsem sportoltam. Az igaz, hogy elment az egész napom, de ha akartam volna, tudtam volna találni 15 percet arra, hogy megmozgassam a tagjaimat. Mégsem tettem! Ismerős neked is ez a helyzet?

Ez a nap csakis a tiéd! És a többi nap is. Mindegyik! Érezd át ennek a jelentőségét! Talán nem is kell a címbéli mondatot túl komolyan venni, ha arra gondolsz, hogy a benned lévő szeretet bármire képessé tesz téged. De ha tényleg dönteni kellene ilyen kérdésben, akkor azért kicsit biztosan elgondolkodnánk a válaszon.

Mostanában mindig belefutok az éjszakába, de ez így is marad ebben a hónapban, szerencsére azért lesz idő majd kipihenni minden fáradalmat. Ilyenkor azért már elcsendesül minden körülöttem, nyugi van, és tulajdonképpen azt csinálhatok, amit szeretnék. Meg is szeretném kérdezni tőled, hogy te hogy vagy ezzel az "azt csinálhatok, amit szeretnék" dologgal? Sikerül-e idáig eljutnod egy nap, sikerül-e szakítanod annyi időt naponta, hogy önmagaddal is tudj törődni?