"az élet nem mindig habos torta..."

Sokszor elszalad velem a ló, és túlgondolok dolgokat, amiket pedig nem lenne szabad úgy gondolnom, ahogy azt teszem. Ebből adódóan ez sok csalódáshoz vezetett már, hiszen volt, hogy többet hittem valamiről, mint aminek az bizonyult. Ez egy rossz szokás a részemről, és nem szeretnék mindent a betegségemre hárítani, de előtte nem voltam ilyen.

Célok nélkül, cél nélkül élni a legnagyobb ostobaság, szerintem. Pedig nem mindig használunk időt a tervezésre, a napirendünk kialakítására, meg lehet, másra sem. Egy jó könyvben olvastam, hogy - "minden tudatosan élő ember kellene, hogy rendelkezzen egy egynapos, egyhetes, egy hónapos, egyéves, hároméves, ötéves és tízéves tervvel." És, tisztában kellene lennünk azzal, hogy az adott pillanatban hol állunk a terveink és céljaink megvalósításában. 

Tengernyi szeretet van bennünk, szerintem mindenki így születik, sok szeretettel a szívében. Olyan nincs, hogy valaki csak morcos és haragos tud lenni, meg mindig csak haragszik a világra, ez annyira természetellenes, hogy ki van zárva ennek még a lehetősége is. Te is megtapasztaltad már biztosan, hogy milyen sok szeretetteljes emberrel találkoztál már életed során.

Van, amikor túl gyorsan telik az idő. Próbálnád marasztalni, késleltetni, de nem tudod, nincs ráhatásod, és csak azt érzed, hogy száguld, mint a gyorsvonat. Túl gyorsan peregnek az események és nem tudod követni. Pihenni szeretnél, de nem lehet, mert fogy az idő, sok a dolog, és kicsúszik a lábad alól a talaj, és már nem tudsz rendszert vinni a napjaid közé. 

Sok mindenen gondolkodunk akár egyetlenegy perc alatt is. Az, hogy melyik gondolatodat tartod eléggé fontosnak ahhoz, hogy tovább is foglalkozz vele, csakis tőled függ. Ez határozza meg a további életedet, a további lépéseidet, amiket megteszel majd a napod során. De majd csak később derül ki, hogy érdemes volt-e megragadnod azt a pillanatot, vagy sem?!

Egy fogyókúrás könyvben olvastam, hogy mi is kell egy fogyókúra vagy a diéta elkezdéséhez. Fel volt sorolva, hogy kell hozzá: - szándék, elszántság, akaraterő, kitartás. Mivel a szándék az megvolt bennem, tudom mi is az a kitartás, meg hogy akaraterő valószínű, hogy kell a fogyóhoz, de a második szónál, az elszántságnál megakadtam. Talán ez az oka, hogy eddig még mindig kudarcot vallottam?

Amikor régen még őseinket "stressz" érte, akkor ugye volt kétféle választási lehetőségük. Például ha megtámadta őket egy tigris, akkor vagy felvették a kesztyűt és támadtak, vagy pedig nagyon sürgősen elfutottak, és ha elég gyorsak voltak, meg is úszhatták az egészet épp bőrrel. A modern élet viszont már sok furcsaságot tartogat ezen a téren, mármint a stressz terén.