Hallgatni arany. Idézem a netről a közel hasonlatos mondásokat: - "Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna." - "Ha valamiben nem vagyunk biztosak, inkább fogjuk be a szánkat." - "Ha valaki folyton szamárságokat beszél, előbb-utóbb elveszti az emberek szemében a hitelességét." - Persze ezek az utóbbi mondatok nem valami biztatóak, de ha jobban belegondolunk, a mondásoknak amik kialakulnak, mindig vannak valamiféle alapjai.
Az biztos, hogy jobb, mielőtt kimondunk valamit, előbb magunkban megfontoljuk, hogy nem sértünk-e meg valakit a szavainkkal, mert utólag már nehezebb kijavítani a hibánkat. Törekedjünk arra, hogy beszélgetéskor mindkét fél egyformán részt tudjon venni a beszélgetésben, és figyeljük meg, mi érdekli a társunkat, tereljük arra a beszédünk fonalát.
A beszéd nagyon fontos életünkben. Így kommunikálunk egymással, így adjuk tudtára a másik félnek, hogy mit is szeretnénk. Kapcsolatokat kell kiépítenünk, és épp ezért nem szabad túl szűkszavúnak sem lennünk, mert így senki sem értheti meg, mi a problémánk. Gondoljuk meg mindig mit mondunk, és ha kell, inkább maradjunk csendben, mert több haszna van, mintha mindenfélét beszélnénk és összeveszés is lehet a vége. Hallgatni bizony tudni kell. Ez is külön művészet. Vagy egyszerűen születni kell rá. De én hiszem, hogy mint minden, ez is tanulható, és ha fejlesztjük magunkat, jelentősen javulnak a kapcsolataink.
Egy jó beszélgetés nélkül bizony sivár lenne a napunk, csak figyeljük mindig egymást, és érezzük meg, hogy mikor van itt az ideje, hogy mi szóljunk. Keresd az alkalmakat egy jóízű beszélgetésre, oldja a bennünk lévő feszültséget is, ha van kivel megosztani a gondjainkat. Tartsuk meg a kapcsolatainkat, és vigyázzunk mindig arra, mit is mondunk.
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek