Ne vedd a szívedre, ha valami szomorú történik veled. Erősnek kell lenned minden helyzetben. Keress vidám pillanatokat az emlékeidben, és gondolj mindig arra, hogy ezek a vidám pillanatok mennyire megörvendeztettek téged abban a bizonyos helyzetben. Csak ezekre a vidám pillanatokra emlékezz, csak ezeket a vidám pillanatokat tárold a fejedben és a szíved közepén is. Van, amikor vidámak szeretnénk lenni, de közbejön valami, ami elvágja a jókedvünk fonalát. Honnan tudunk erőt meríteni ilyenkor? Honnan lesz energiánk újból kezdeni mindent, és folytatni onnan ahol megrekedtünk?
Sok-sok évvel ezelőtt elmentem a Herbáriába, mert szerettem volna kapni egy olyan gyógyszert, ami energiát ad, ami életerőt ad, ami hirtelen megváltoztatja a krónikus fáradtság érzését. Nem volt semmihez erőm. Nem volt energiám. Azt hiszem, hogy Életkristály volt a neve annak a gyógynövényekből álló étrendkiegészítőnek, amit adott az eladó, és én ettől vártam, hogy minden erőm visszajön. Ugyanúgy hiszek a Béres csepp hatalmas immunerősítő hatásában is, ezt is szedtem egy időben. Mégis rá kellett jönnöm, hogy leginkább önmagam tudok tenni azért, hogy a napjaimat erővel telve tudjam élni. Azért nem volt energiám, mert elhagytam magam, elhanyagoltam magam, nem törődtem magammal. Sokkal inkább foglalkoztatott az, hogy más mit mond rólam, ha meglátja vagy megtudja, hogy én beteg vagyok, vagy éppen gyenge, mint a harmat. Ezért nem szabad semmit a szívedre venni, mert elszívja az energiádat a sok negatív gondolat.
Hogy tudom visszaszerezni azt az erőt, amit elveszítek időnként? Végig kell, hogy gondoljam, mi miért történik, mi az oka annak, ha elfogy az energiám. A sok testi tünet mellett rá kell figyelnem az érzelmeim játékára. Én inkább az érzelmeim miatt veszítek az erőmből. Ha hagyom, hogy olyan, más embernek semmisnek tűnő dolgon rágódom, ami nem érdemli meg, hogy foglalkozzam vele. A rögeszmés aggodalom az, ami megbénít, a félelem a jövőtől. Be kell valljam, hogy ha nem családi körben élnék a szeretteimmel, bizony, hogy nem tudnék megállni a saját lábamon. Ez sokszor elszomorít, de próbálok tenni azért, hogy hasznosítsam magam ahol csak lehet. Sokszor gondolok arra, mi lenne, ha egyedül lennék kénytelen élni, önállóan kellene mindent intéznem. Sajnos nem tudnék úgy élni, ahogy mindenki más él, és nem tudom, hogy lenne-e valaki, találnék-e valakit, aki betegségben elfogadna. Sokszor eltörik nálam a mécses, de mindig erőt kell vennem magamon, ha tényleg élni akarok.
Mi lenne, ha...? Mi lenne, ha hirtelen változna a világ körülöttem? Be kell bizosítanunk magunkat az esetleges sorscsapásokkal szemben. Fel kell készülnünk testileg, lelkileg, és szellemileg is, hogy a legjobbat tudjuk nyújtani minden pillanatban. Meg kell tartanunk az életkedvünket olyannak, hogy bárhol is legyünk, bármilyen élethelyzet vesz körül, tudjuk hozni a formánkat. Gondolj magadra mindig. Először önmagadat tedd rendbe, mielőtt másnak próbálsz segítséget nyújtani. Ha így teszel, mindig lesz annyi erőd, hogy egy napot végigéljél olyan szinten, ahogy azt te szeretnéd.
Küldök egy dalt neked, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek