"az élet nem mindig habos torta..."

Van egy film, aminek ez a címe, hogy - Álmomban már láttalak -, és nekem épp ez jutott eszembe, mert sokszor álmodom veled. Nappal gondolkodom sokszor, vajon ki is vagy te, aki mindig visszatérsz hozzám, és elolvasol egy-két bejegyzést ebből a blogból. Valamilyen hasonlóság biztosan van közöttünk,…

Sajnos a betegségem velejárói már régóta a kényszergondolatok. Küzdök velük mint a sárkánnyal, de időről időre visszatérnek, és nem tudok tenni ellenük semmit. Jön magától, és csak akkor múlik el, ha sikerül elterelnem valamivel a gondolatomat. Nehéz kezelni, és azt hiszem, nem vagyok egyedül ebben…

Szeretek olvasni. Mikor betegebb voltam, mindig a könyvekhez menekültem vigaszért. De még most is így van ez. Megnyugtat, elfeledteti azt ami bántott, teljesen a könyv hatása alatt vagyok néha. Egyre kevesebb időnk van az olvasásra. Én is sokat töltök még mindig a számítógép előtt, amit igyekszem…