Nagyon sokszor fölborul az életünk. Ennek a leggyakoribb oka az, ha kibillenünk az egyensúlyi helyzetünkből. Nehéz egyensúlyban tartani az életünket. Talán nem is lehet, hiszen mindig vagy az egyik hatás érvényesül, vagy a másik, attól függően, hogy melyik kerül dominánsabb helyzetbe.
Ha mégis úgy érzed, hogy fölborult az egyensúlyod, gyorsan kell cselekedned. Meg kell keresni azokat az erőket, amik téged segítenek. Ha megtaláltad, mindjárt alkalmazni is kell őket, hogy ne hatalmasodjon el sem a jó, sem a rossz érzésünk túlságosan. Azt hinnénk, hogy a jóból sosem elég. Ez így is van, de vannak már itt is olyan határok, amiket nem jó ha túllépünk, és ezáltal kibillenünk a biztosnak vélt állapotunkból. Lehet, hogy mostanában túl sok szó esik az egyensúlyi helyzetünkről. Mégis, néha a mi életünk is hasonlatos egy mérleg két serpenyőjéhez, ahol ha az egyik serpenyőt túlságosan megpakolod, lehúzza a mérleg karját, és csak akkor áll vissza középhelyzetbe, ha a másik serpenyőben is megtalálható ugyanannyi súly.
Vannak bizonyos érzelmeink (odaadás, megértés, szeretet, stb.), amiből ha jó sokat felhalmozunk magunknak, egy olyan békés és boldog világban élhetünk, ahol a jóság és az önzetlenség az uralkodó. Minél több pozitív érzelemmel rendelkezünk, és ezeket jól alkalmazzuk a saját életünkben, egyre könnyebb, felszabadultabb életet élhetünk. A cél ugye, hogy a mérleg serpenyőjét ne húzza le a sok negatív érzelmünk (panaszkodás, harag, unalom, stb.), mert egy-egy negatív tényezőt lehet, hogy kétszer annyi pozitív érzelemmel tudunk csak ellensúlyozni. És ha panaszkodunk, haragszunk vagy unatkozunk, a kedvünkön is mindjárt meglátszanak az indulatok, az arcunk máris jelzi, hogy valami nincs rendjén.
A természet is mindig az egyensúlyra törekszik. Ha vihar közeleg, annak is van előjele, de amikor a vihar elvonul, felfrissül körülöttünk a levegő, és ez létfeltétele annak, hogy új, friss növények sarjadhassanak, amik táplálják az állatokat, és az embereket is. Ilyenkor (vihar után) megnyugszunk, mert tudjuk, hogy a virágok, a fák is újra pompázni fognak, felderítve a mi kedvünket is. Nézzünk körül ilyenkor a környezetünkben és tanuljunk egymástól, és a természettől.
Figyeld meg, hogy ha jó a kedved, ez bizony hiába is szeretnénk, nem tart örökké. Akárhogyan is igyekszünk, jönnek borús gondolatok, amik felborítják az életünket. De ugyanúgy, viszont, amikor nagyon a mélyponton vagyunk, mindig történik valami megfoghatatlan, ami jókedvre derít minket és hamar elfelejtjük a rossz kedvünket. Ezért jó ha mindennek annyi jelentőséget tulajdonítunk, amennyit az megérdemel, főleg ha negatív dolgokról van szó. Egyensúlyi helyzetben sem tudsz maradni örökké, mert így van kitalálva az életünk, mégis arra kell törekednünk, hogy megközelítsük ezt az állapotot. Ezért állandó keresés, kutatás az életünk, mindig keressük azt, ami számunkra üdvözítő, és megpróbálunk minél tovább ebben a helyzetben maradni. Légy mindig figyelmes a téged körülvevő dolgokra, mert sohasem tudhatod, hogy mi fog éppen elkápráztatni a következő pillanatban. :)
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szívesen. :)
Utolsó kommentek