Amikor a tűrőképességed határán vagy, azt hiszem, jobb ha senki sincs a közeledben, mert nem tudsz úgy viszonyulni senkihez, hogy az szerethető lenne. Kimerültek leszünk, nincs erőnk semmihez, már kis bosszúság is kiveri a biztosítékot, és egyből "felkapjuk a cukrot".
2020.11.16. 17:10 RiaRia
Merre van az út hazafelé?
Sokszor okolom magamat azért, hogy most ilyen helyzet alakult ki. Még akkor is, mikor tudom, hogy a pillanatnyi helyzetben nem tehettem mást. Mégis, a felelősség akkor is rajtam volt és most is rajtam van. Könnyű hibázni, ha nem tudjuk mi lenne a helyes lépés éppen. Sokszor próbáltam már tanácsot…
Utolsó kommentek