Kezdek magamhoz térni, újra a régi önmagam vagyok, sikerült kizárni a negatív érzelmeket, amikről írtam előzőleg. Olyan jó visszatérni egy nyugodt világba, ahol nem zavar semmi, mindenkivel tudok törődni, és önmagamra is tudok elég időt szánni. És ezt most leginkább egyedül értem el, ez benne a szép.
Ha túl sokáig merengünk valamin, főleg rossz dolgokon, akkor azok menthetetlenül beépülnek a tudatunkba, és onnan kiszűrni már nagyon nehéz feladat. El kell fogadni azokat a dolgokat, amiken már úgysem tudunk változtatni. Amikor a neurológián vártam a soromra, mellettem beszélgettek, és az egyikük azt mondta az ismerősének tanácsként, hogy - "nem kell idegeskedni". - Elgondolkodtam ezen, mert sokáig nem tudtam kizárni az idegességet az életemből. Lehet, annak, aki nincs bajban, könnyebb olyan tanácsot adni, ami tényleg egyértelmű, de hogy hogyan dolgozza fel az ember lánya magát a stresszt vagy a feszült pillanatokat, arra vonatkozólag már kevesebb tanácsot lehet hallani. Mégis, tudjuk, hogy a tanács jóindulatú, és nekünk szeretnének ezzel segíteni, csak nem mindig vagyunk befogadóképesek. Ki hogyan dolgoz fel egy traumát, mindig változó és nagyon egyéni. Ha már nem érezzük magunkat jól a bőrünkben, ott már gyanakodni kell, hogy valami nem stimmel.
Hétfő van, bizonyos értelemben nekem ez mindig egy olyan nap, amikor világmegváltó terveim vannak, és ilyenkor fogok bele egy diétába is például. Remélem, hogy a te napod is jól telt, és hasonlóan jól sikerült indítanod a hetedet. :) Könnyen vetted az akadályokat, és jól zárul a napod is. Ez a legfontosabb, hogy a nap végén jól érezzük magunkat, ne legyen ellenérzésünk semmivel kapcsolatban. (persze napközben is szuperül kell érezni magunkat, hogy majd az este is jól záruljon). :)
Nem tudom, merre laksz, merre jársz napközben, merrefelé visz az utad, de azt tudom, hogy néha visszatérsz hozzám, és ez nekem nagyon jólesik. Sokat gondolok rád én is, mindig mindennap megnézem ezt a blogot is, úgy nem megyek aludni, hogy este ne köszönném meg magamban, hogy olvasod a bejegyzéseket. Sokat jelent ez nekem, igaz, hogy mindig saját magam ösztönzésére írok sokszor, de ha tudsz átvenni jó gondolatokat vagy valami klassz dolog jut hirtelen eszedbe, mikor olvasol egy bejegyzést, már megérte útjára indítani ezt a blogot. Ez főleg ugye az egészségünkről szól, betegségünkről, és a gyógyulni akarásról. De az élet is hozza magával a témákat, és magamról is sok mindent írtam már. Köszi, hogy itt vagy és csak azt tudom mondani, hogy - sose legyél beteg, mert nem éri meg. - Sokkal jobb megelőzni a bajt, mint kikászálódni abból, amibe belekényszerültünk. Sokszor csak úgy jön a baj, hiába vigyázunk, de érdemes mindig törődni magunkkal, mert ez még mindig könnyebb, mint megtalálni az utat a gyógyuláshoz.
Sokszor írok így esténként, most is már benne vagyunk már majdnem az éjszakában, de ha van kedved, hallgass meg még egy dalt, és aludj jól, álmodj szépeket! :)
Utolsó kommentek