Úgy érzem, és úgy is tapasztalom, hogy az ember egy bizonyos mértékű fájdalmat képes elviselni, de ez szerintem mindenkinél más más mértékű. Ha például elmész a fogorvoshoz, számításba veszed, hogy ez valószínű, hogy bizonyos mértékű fájdalommal is fog járni még akkor is, ha a fogorvos nagyon ügyes és mindent megtesz annak érdekében, hogy te ne érezz semmiféle kellemetlenséget.
Az, hogy te hogyan is viseled el ezt a kellemetlen érzést, amivel egy fogászati beavatkozás jár, nagyban függ attól, hogyan is készülsz fel erre. Megijedhetsz, túlreagálhatod, és még az is előfordulhat, hogy el sem mész sokáig a fogorvoshoz, mert eleve félsz a fájdalom elviselésétől, egyszerűen olyan küszöb alatt van a tűrőképességed, hogy képtelen vagy egy bizonyos szintnél nagyobb fájdalmat elviselni. Persze sok minden befolyásolhatja és befolyásolja is, hogy mikor hogyan is érzed magadat. Lehet, hogy te érzelmileg vagy labilis, és egy szakítást olyan szinten nem tudsz feldolgozni, hogy teljesen kikészülsz, és teljesen magad alatt vagy, nem tudsz megbékélni a szörnyű helyzettel. Lehetne még példákat mondani, az egésszel arra szeretnék utalni, hogy vajon mi befolyásolja azt, hogy mikor mennyire vagyunk tűrőképesek? Azt hiszem sok minden befolyásolja ezt, akár még az is, hogy aznap épp süt-e a nap vagy sem, hogyan is ébredtél fel reggel és milyen behatások értek téged napközben. Az egész csak azért jutott eszembe, mert én is épp fogorvosi kezelésekre járok, és azt vettem észre magamon, hogy bizony, a cél érdekében össze tudom szedni a maradék kis erőmet is, hogy túljussak a beavatkozáson. Vagyis sokkal többet el tudok viselni a fájdalomból is, a kellemetlenségből is, meg az ezzel járó összes stresszes helyzetből is. Úgyhogy, ha kell, az ember lánya össze tudja szedni magát, ha nagyon szorít a cipő. És ez jó, mert kivételes helyzetekben nagyon jól jön nekünk ez a megalapozott tűrőképességünk, sok mindenen átsegít, és élni tudjuk az életünket olyan szinten, ahogyan csak szeretnénk.
Ha visszaemlékezem a betegségem korábbi, kezdeti szakaszaira, be kell hogy valljam, hogy érzelmileg viszont abban az időszakokban nem voltam a helyzet magaslatán, nagyon sokévi kemény munkámba telt az, hogy most stabilabban tudjak viszonyulni bármihez is. Mindenen elsírtam magam, és mindent magamra vettem, azt hittem, hogy én vagyok a célpont, és mindenki csakis rajtam tölti ki a mérgét, és csakis engem akar kikészíteni. Amikor végül eljutottam egy olyan szintre, ahol megértettem, hogy én magam tudom szabályozni, hogy mennyire veszek komolyan véresen dolgokat, akkor már sokkal komfortosabb életet tudtam élni már, és élek most is. Természetesen sok tanulással, sok tapasztalással és sok gyakorlással fejleszthető a tűrőképességi szintünk, már én is sok mindenen csak nevetek most, amiért korábban képes voltam kemény harcokat vívni magammal. Az érzelmeink mindig is behatással lesznek a döntéseinkre és arra, hogy mikor hogyan is éljük a napjainkat. Épp ezért nem nagyon érdemes kiélezni egyik érzelmünket sem, mindegyiket el kell tudunk fogadni az akkori állapotában. Nekünk kell fejlődnünk, nekünk kell okosan a dolgokhoz állnunk, hogy sose fogjanak ki rajtunk az érzelmeink, mindig megfelelően tudjunk kezelni mindent magunk körül. Szerintem mindenki annyira tűrőképes, amennyire képes önmagát nevelni, amennyire képes szerttenni egy olyan tudásra, ahol belátja, hogy bizonyos dolgokért néha meg kell szenvednünk, hogy azután boldogabban élhessünk. Ha képesek vagyunk elviselni egy bizonyos szintű fájdalmat azért, hogy egy sokkal jobb színvonalú életet élhessünk utána, akkor elmondhatjuk, hogy elég tűrőképesek vagyunk az életünkkel kapcsolatban. Persze nem kell mindig fájdalmakat elviselnünk azért, hogy boldogabbak lehessünk, de néha előfordul az ilyesmi. Mindig minden rajtunk múlik, attól, hogyan is viszonyulunk az elénk táruló nehéz vagy kellemetlen eseményekkel kapcsolatosan. Tanulj mindig a korábbi tapasztalataidból, és rá fogsz jönni, hogy te magad is képes vagy egy kis nehézséget elviselni azért, hogy azután egy boldogabb élet legyen a részed. :)
Hallgass meg egy dalt, és élvezd a nyarat, pihend ki magad, hogy mindig teljes erőbedobással élhesd meg a napjaidat. :)
Utolsó kommentek