A kifogás egy ürügy, olyan ok, amit kibúvónak keresünk, hogy valamit ne csináljunk meg például, vagy ne menjünk el egy összejövetelre például, ürügyet keresünk magunknak (és ugye mindig találunk is!), hogy "védjük" magunkat valamitől. Lehet számtalan kifogást gyártani, számtalan esetre, és meg is tesszük ezt nagyon sokszor. De miért van szükségünk kifogásokra? Nem tudunk létezni nélkülük?
Ha ismered a régi életemet, tudod, hogy én voltam régebben a legnagyobb bajnoka a kifogásgyártásnak. Mindent visszautasítottam, nem voltam hajlandó részt venni semmiben, és még arra is találtam magamnak jó kifogást, hogy miért is nem tudom elvégezni néha a házimunkát itthon. A házimunka az házimunka, és ha akarod, ha nem meg kell csinálni. Nincs apelláta! Nincs, nem lehet erre vonatkozólag kifogásokkal élni. Én mégis számtalan kibúvót találtam, hogy most miért is ne tegyek meg ezt vagy azt. Még "logikusan" le is tudtam vezetni magamnak, hogy ez miért igaz, és miért is vagyok képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni. Aztán ott vannak a baráti invitálások, amikor meghívnak engem egy összejövetelre, de én képtelen vagyok igent mondani rá, mert belülről valami nem engedi ezt, nem tudom felszabadultnak érezni magamat, nem tudok jó választ keresni a problémámra. Jó is lenne úgy élni, hogy mindenki azt csinálja, amit szeret és azt jókedvvel csinálja, és ne kelljen kifogásokat gyártani semmire sem. Ha naplóba rendezném azokat a gondolataimat, amiket akkor gyártok, amikor valami kínos a számomra, akkor már rengeteg noteszem lenne teleírva mindenfélével. És még el is várom, hogy megértsék a helyzetemet. Az egész csak azért "működik", mert hagyom magam, és mások sem szólnak bele az életembe, hogy mikor mit csináljak.
Ülj le ma este egy órára, hagyd, hogy csak egyedül lehessél a gondolataiddal, és írd fel a papírlap első felére a sok-sok kifogást, amit eddig gyártottál, és amire emlékszel is, majd írd fel a papír másik felére, hogy ezeket a kifogásokat a mostani eszeddel hogyan is oldanád meg. Hasonlítsd össze a két oldalt, és állítsd őket egymással szembe. Határozd meg, hogy számodra melyik a helyes hozzáállás, és mikor mit tettél vagy tennél zűrzavaros ügyekben. Aztán gondolkozzál! Gondold végig, hogy mi történt volna, ha te akkor és abban a pillanatban másképp döntesz? Csak a jókedv kedvéért csináld meg ezt a gyakorlatot, mert sok igazságra is fogsz lelni, rá fogsz jönni, hogy egyik-másik lépésed nem is volt annyira humoros, mint azt te elsőre hitted. Legyen mindig nálad egy kisméretű kis noteszféle, amibe beleírod, hogy mától több kifogást nem fogsz gyártani. Tartsd magadnál, és tudd, hogy nagyon nehéz végigvinni egy olyan napot, amikor is próbálsz normális életet élni, kifogások nélkül. Egyáltalán nincsen szükségünk kifogásokra, csak szeretünk elodázni dolgokat, lusták vagyunk, hogy összeszedjük magunkat a házimunkához, és még arra is hivatkozhatunk, hogy nincsen erre most időnk. Hivatkozni könnyű, még csak ok sem kell hozzá, a társunk kénytelen elfogadni azt a helyzetet, amit mi a kifogásunkkal gyártottunk. Nem tud mit tenni ellenük, nincsen ráhatása, kénytelen megadni magát, és elfogadja azt, amit te vagy én rákényszerítettünk. Nem jó ez így! Változtatni kell önmagunkon, hogy létrejöjjön az egyensúly, a harmónia a kapcsolatainkban is, meg a magánszféránkban is. Rendet kell tennünk a saját házunk tájékán, hogy azután boldogan élhessük a napjainkat! :)
Hallgass meg egy dalt, s legyen szép az estéd! :)
Utolsó kommentek