Mert nekem nincs! DE! Jó úton haladok ahhoz, hogy megszerezzem ezt a magam számára. És ennek nagyon-nagyon örülök, mert én egy türelmetlen, egy rohanó, és tulajdonképpen egy vesztes életet éltem sokáig, ami hátráltatta is az életben megszerezhető csodás pillanatok értékét a számomra. De vajon miért nincsen elég önfegyelmünk?!
Vegyük azt az esetet, amikor rengeteg teendőd van, azt sem tudod, hogy lesz-e elég időd ezeket mind megcsinálni egy bizonyos időn belül, ezért már az elején küzdesz a stresszel, és ha nem jut eszedbe világos elképzelés hogyan is oldd meg a feladataidat, akkor valószínűleg borul minden körülötted. Ilyen "sokteendős" napjaid valószínű, hogy nemcsak egyszer-kétszer vannak egy hónapban, de akár egy héten belül is, ezért sokszor érzed magad frusztráltnak, amire nem tudod a megoldást még. Azt hiszed, hogy máshol van a hiba, azt hiszed, hogy olyan okok okozzák ezeket az érzéseket, amik rajtad kívülálló okok, vagyis nem néztél még elég mélyen önmagadba. Nem is gondolod most még, hogy ez az önfegyelemmel lenne kapcsolatos, minden mást hibáztatsz, csak arra nem gondolsz, hogy valóban változtatnod kellene az életviteleden. Mindenki beleesik ebbe a csapdába, azt hiszem, elmondható, hogy kivétel nélkül mindenkit ér hasonló "sorscsapásnak hitt" érzés. Pedig nem szétszórtságról van szó, csupán arról, hogy jobban kellene figyelnünk önmagunkra, a döntéseinkre és arra, hogy mit tudunk bevállalni például egy napunkon keresztül. Ha túl sok tennivalót osztasz be magadnak egy napra vagy egy hétre, óhatatlanul is csapdába tuszkolod magad, mert már az elején sem tudod, hogy minderre mikor is jut időd, lesz-e elég energiád mindezekhez a feladatokhoz, és bírni fogod-e végig? És, tulajdonképpen ez maga a csapda, mert nem vagy elég felkészült, és nem gondoltad végig, hogy lehetetlenséget kérsz önmagadtól, mert nem tudod úgysem beszorítani a sok megcsinálni való dolgodat egy bizonyos időn belülre. Ezért kérdeztem én a címben, hogy van-e elég önfegyelmed. Mert ha van, akkor képes leszel fontossági sorrendet kialakítani, képes leszel számbavenni az erőforrásaidat, tudni fogod mire és kikre számíthatsz, és nem utolsósorban szép teljesítményt is tudsz majd végül felmutatni a napod vagy a heted végén.
Írtam az elején, hogy nekem nincs elég önfegyelmem, és ez azért is van, mert nagyon hamar természetű vagyok, nagyon türelmetlen, amiből az adódik, hogy képtelen vagyok végigvinni egy napot úgy, hogy ne kelljen hozzá napirend például. Napirend nélkül én sehol sem vagyok, kihullik az összes teendőm a kezem közül, nem tudom, mikor mit kell csináljak és arra lesz-e elég időm. Csinálom a dolgom napirend nélkül is, de nem vagyok olyan hatékony, mintha keretekbe foglalnám az időmet, és tudnám, hogy mikor mibe érdemes belekezdenem, hogy sikerrel járjak. De már szerencsére rájöttem, hogy ez mind azért van, mert nincsen elég önfegyelmem. És ez már a siker első jele, ha tudatosul bennem, hogy hol is van a hiba bennem. Szóval, ha elég önfegyelmem van, akkor okos döntéseket tudok hozni, hiszen rászánom a kellő időt a tervezésre is, és a tervezés már önmagában is rendet teremt egy ember életében. Tudni fogom, hogy mindig szükségem van erre a segítségre, hogy elég hatékony tudjak lenni egy nap során. Ha nem tudom, hogyan is kezdjem el a rengeteg tennivalómat, akkor ugye már az elején káosz fog uralkodni a gondolataimban, hiszen nem józanul döntök, hanem csak szúrópróbaszerűen kezdek bele egy-egy feladatomba, nem pedig tudatos döntések alapján. Az, hogy neveljük az önfegyelmet önmagunkban, már elég szokott lenni ahhoz, hogy az életünket jó mederbe tereljük, tudjuk mikor mit csinálunk és azt jól csináljuk-e vagy sem? Az önfegyelem szó olyan túl szigorúnak tűnik, ha rágondolunk, pedig csupáncsak arról van szó, hogy keretekbe foglaljuk a dolgainkat, az érzelmeinken tudunk uralkodni, nem az azonnali jutalomért dolgozunk, meg tudjuk várni a jutalom idejét, azt az időt, ami ahhoz kell, hogy jól érezhessük magunkat a bőrünkben és boldogan nézhessünk a másnapunk elé. Ha nem tetszik neked a "kemény" önfegyelem szó, helyettesítheted olyan szavakkal, amik benned inkább keltik fel a jó érzést, például önuralom, higgadtság, józanság, mértékletesség. Ha mindig tudod mire vagy képes, nem fogsz beleesni olyan hibákba, amik rossz érzéseket váltanak ki belőled, mindig elég józanul fogsz dönteni ahhoz, hogy sikert érjél el, hogy megtapasztalhasd ennek a csodálatos voltát. Az önfegyelmet természetesen fejleszteni lehet, senki sem születik úgy, hogy kőkemény önfegyelem a tulajdonsága, ezt idővel észreveszi az ember lánya, hogy erre szüksége van, ha nem akarja hogy összekuszálódjon minden körülötte. De ehhez tényleg az kell, hogy felismerjük magunkban a negatív erőket, amik nem engedik, hogy előrébb jussunk az életünkben. Egy napod is fel tudja borítani az egész életedet, ezért jó, ha mindig van önkontrollod, ha tudod, hogy mikor mire is vagy képes. Nem úszhatjuk meg a totális összezavarodást, ha nem rendelkezünk kellő önuralommal. Sajnos! De mindig van esélyünk változtatni, és végül is ez a cél, hogy annyi feladatot oldjunk meg egy nap alatt, ami nem kimerítő a számunkra és amik örömöt is okoznak nekünk rövid és persze hosszú távon is. :) Úgyhogy hajrá! Én drukkolok neked is, és magamnak is, hogy jól tudjunk teljesíteni minden áldott napunkon keresztül, mert csak így kerülhetjük el azokat a csapdákat, amik stresszt okoznak nekünk minden pillanatban.
Hallgass meg egy dalt, s álmodj szépeket! :)
Utolsó kommentek