Van Kassai Csillának egy könyve, Ötről a hatra címmel, nem tudom mennyire lehet reklámozni, én szoktam olvasni, amikor kicsit kicsúszik a lábam alól a talaj. Egy önfejlesztő könyv ez a mű, nagyon sokrétű, mindenki talál benne kedvére olvasnivalót. Én nagyon szeretem, mert mindig máshol ütöm fel a könyvet, az aktuális hangulatomhoz mérten.
Szeretem is az önfejlesztő könyveket, de rájuk is voltam szorulva régebben, ma már inkább olvasok regényeket, de még mindig imádom az önfejlesztést. Rám is fér, mert mindig van hová fejlődni. Egyébként is szeretek olvasni, kikapcsol és jó szórakozás is egyben. Szinte mindegyik ilyen önképző könyvben lehet olvasni arról, hogy a gondolatainktól függ, milyen életünk is lesz. Vagyis, jó, ha kontrollálni tudjuk a gondolatainkat, jó, ha befolyásunk van rájuk, mert a gondolatok megvalósulásra törekszenek, és ha nem vigyázunk, még kellemetlen helyzetbe is hozhatjuk magunkat. Szóval, figyeljünk az építő jellegű gondolatainkra, és ezeket szaporítsuk az elménkben. A többi, rossz gondolatot felejtsük is el minél hamarabb, mert annál hamarabb lábalunk ki egy-egy krízisből is például. A gondolatok tudnak irányítani is minket, de épp ezért kell figyelni rájuk, hogy mi legyünk azok, akik megválasztjuk a helyes mondanivalónkat és ezek szerint is cselekszünk. Mindig törekedj arra, hogy sok-sok értékes dolog legyen a szíved mélyén, amit ki tudsz nyilvánítani mások felé. Add át a tudásodat a többi embernek, de nemcsak a tudás ér valamit, inkább az, ahogyan beszélsz, ahogyan tudod kezelni az embereket körülötted. Nem mindegy hogyan is mondod ki a szavakat, a mondatokat, ne legyen belőle félreértés, neheztelés. Ha az eszedben mindig jólelkű gondolatok vannak, akkor a cselekedeteid is hasonlóan finomak lesznek, mindig meg kell becsülni a többi embert is, bárkivel is találkozunk életünk során. Mégpedig egyenrangúként kell kezelni mindenkit, nincsen kivétel.
Én, amikor nem jutok egyről a kettőre, akkor szoktam elővenni Csilla könyvét, mindig megnyugtat és továbbvezet az utamon. Szerencsére egyre kevesebbszer kell rászólnom magamra, hogy nehogy butaságot mondjak vagy tegyek. És ez már a haladás jele, mert ha olvasod régebbről is ezt a blogot, láthattad, nem voltam mindig jó passzban. Jöttek sírógörcsök, félelmek, aggódások, szorongások, pánikrohamok, és még sorolhatnám tovább is. De sikerül mindig túljutni a nehezén, igaz, van, amikor ez több időmbe került, máskor meg kevesebbe. Meg kell tanulnunk csak a hasznos gondolatokat ápolni, a többit mind ki kell gyomlálni az elménkből. Csak ekkor jutunk majd el arra a szintre, hogy minden gondolkodás nélkül tehetünk bármit, mert tudjuk, hogy a helyeset tesszük és így nem fogunk sosem csalódni önmagunkban. Úgyhogy Hajrá! van, a lecke mindenkinek fel van adva, mert beszélni is csak szépen, ahogy a csillag megy az égen, csak úgy érdemes. :)
Hallgass meg egy dalt, s figyeld mindig a szép gondolataidat, mert mindig tudatni szeretnének veled valamit, ami fontos lesz neked az életed során. :)
Utolsó kommentek