Lerobbantam. A szó legszorosabb értelmében, és éppen karácsony előtt. Volt már ilyen, és lehet, hogy lesz is, nem tudtam időben orvoshoz menni. A mi városunk nem fogadja azokat a betegeket, mint én is vagyok. Dönteni kell. Vagy kínlódok itthon, vagy bemegyek a szomszéd város pszichiátriai részlegére, ahol tuti, hogy bent tartanak, mivel rosszul vagyok. Mit lehet ilyenkor tenni?
Én mindjárt a családtagjaimhoz fordultam segítségért, de ők ellenezték, hogy befeküdjek újra a kórházba. Lehet, hogy ők már jobban ismernek kívülállóként engem, mint én magamat. Nagytakarítás van a javából, már csak egy-két nap, és itt van a karácsony. Én fekszem az ágyon, figyelem hogyan segítenek nekem, rajtam a családom tagjai, ki hogyan tud, csak azért, hogy ki tudjam pihenni magam. Mindenki jókedvű, hál'Istennek, ez kicsit megnyugtat.
Nem sok értelme van kórházba mennem éppen most, hiszen örömünnep van, távol leszek mindenkitől, és egy-egy depressziós fázis elmúlt már régebben is, csak időt kell hagyni neki. Az idő sok mindent megold, csak én vagyok türelmetlen, és nem tudom kivárni, amíg jobban leszek. Holnap már az ünnepi tortát kellene sütni, jól ki kell aludnom magam, és reggel korán illene felkelnem.
Az én javaslatom, hogy próbáljuk meg kitalálni, mitől is lettünk rosszul. Ha ez nem megy, várni kell, még akkor is, ha nagyon kevés az időnk. Ha kitaláltuk, hogy mi okozza a bajunkat, és nem vagyunk nagyon-nagyon rossz állapotban, akkor mindenképpen csináljuk tovább azt amit kell, amibe belekezdtünk, csak éppen lassabban, komótosabban. Így tovább tart a munka, de haladunk, és lehet, hogy elterelődik a figyelmünk más irányba.
Ha várnunk kell, pihenjünk le a jó öreg lengyel közmondás szerint: - "ha túl sok munkád van, pihenjél le, gondold át a teendőidet!"
Sajnos sokszor mindent egyszerre szeretnénk megcsinálni, főleg, ha le vagyunk maradva a takarítással, vagy bármi más gátol abban, hogy haladjunk előre. Mozduljunk ki! Talán ez a legjobb ötlet, amit ilyenkor tenni lehet. Frissítsük fel a testünket, kitisztul a fejünk, és megmozgattuk minden testrészünket.
Ha végképp nagyon rossz az állapotunk, akkor is aludjunk rá egyet, lehet, hogy egy nap zűrzavaros lett körülöttünk, de újult erővel tudunk másnap felkelni, ha jót alszunk. Próbáljunk ki különböző technikákat, hiszen önmagunkat csak mi ismerjük a legjobban, mi tudjuk, mire van szükségünk éppen.
Ha meg tudjuk őrizni legalább valamennyire a jókedvünket, a humorunkat, még ha nehéz is, az már sikernek számít, és biztos, hogy javulni fogunk.
Hallgass meg egy szép dalt, hogy jól ébredj reggel! :)))
Utolsó kommentek