Egy régen hallott, szépséges dalt hoztam el a számodra ma, majd hallgasd meg a bejegyzés végén, légyszi! :) Nekem legalább is nagyon tetszik, az egyik legkedvesebb dal a számomra. Beszélgessünk kicsit rólam, vagy rólad, ahogy tetszik. Amiről szeretnék írni, az az, hogy mennyire nem szabad sosem feladni semmit sem, mindig van egy halvány remény még akkor is, amikor azt hisszük, nincs tovább.
Imádom Wass Albertet és a munkásságát! :) Olvasd csak mit ír! - ".."az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket az ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet." :) - Hát, kell ennél több mára a kis szívünknek? Azt hiszem, hogy nem!
Te is halmozod az élvezeteket? - Én fiatal lány koromban nagyon gyűjtöttem a rongybabákat. Pusztán tetszettek és felvidítottak, ezért képes voltam egy csomót feltenni a szobám falára, mert annyira aranyosak voltak. Ez a szenvedélyem, a gyűjtögetés azóta is megmaradt bennem, ezért is kérdeztem most tőled, hogy te is halmozod az élvezeteket? Sokféle szenvedélyünk van, amik lehet, hogy a jó szokásaink rovására mennek.
Szereted a teát? Szereted reggel meginni a szokásos teádat? Van reggeli rutinod? Szereted a reggeli készülődéseket? Szeretsz-e felkelni reggelente frissen fürgén és üdén? Teszel-e azért, hogy ez mind sikerüljön? Szeretsz-e szeretettel a szívedben ébredni reggelente? Ébredj szeretettel a szívedben minden reggel! :)
Szeretem, ha szerencsém van, ha szerencsésen telik egy napom, mert mindig valamilyen varázslatos dolgok történnek ilyenkor. Neked is kívánok az új évre sok-sok boldogságot, szerencsét, egészséget, s nevetést! :) Sohase légy szomorú, mindig kísérjen a kellemes meglepetések sorozata, ne engedj semmiféle rossznak, felejts el mindent, ami bántott, és derűs vidám napjaid legyenek csak ezután! :)
Egy jó kis idézettel kezdtük ezt a bejegyzést, amit Parti Nagy Lajosnak köszönhetünk. Tényleg így van? Vagy be lehet csempészni a szeretetünket más napokba is, még azokba a nemkívánatos hétfő reggelekbe is? Mi van, ha képesek vagyunk máskor is szeretni, amikor csak úgy érezzük? Ezt vesszük most górcső alá egy kicsit.
Sokszor mondjuk, hogy a világ tele van kihívásokkal és nehézségekkel, de néha csak egy kis kedvesség kell ahhoz, hogy fényt vigyünk az emberek életébe. Az apró kedvességeknek hatalmas erejük van, és egy-egy ilyen pillanat képes megváltoztatni az egész napunkat.
Sokaknak nehéz megélni az ünnepeket, mert egyedül vannak, nehéz egyedül boldogulniuk, nehéz átélni azokat az érzéseket, amik ilyenkor a felszínre kerülnek. Jó, ha van mellettünk valaki, akiben megbízhatunk, akire mindig számíthatunk, akinek adunk a szavára, akiben megtaláljuk azt a bizalmat, amire nekünk most épp szükségünk van.
Ilyentájt vetünk számot az elmúlt évünkkel, mit tartottunk belőle fontosnak és mit haszontalannak esetleg. Én, amikor így visszagondolok az elmúlt egy esztendőre, mindig nagy bölcsen megállapítom, hogy - igen! Lehetett volna másképp is, és akkor lehet, hogy jobban jöttem volna ki egy-egy helyzetből. - De nem így történt, úgyhogy jobb ha nyugiban átértékelem azt, amit esetleg hozzátehettem volna még a történtekhez, és még bölcsebben arra jutok mindig minden ilyen értékelésnél, hogy abban a helyzetben, akkor, azt, és nem mást voltam képes megtenni.
Utolsó kommentek