Miért esik számunkra rosszul, ha valami olyan feladatot kell megcsinálnunk, amit nem szeretünk? Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, a kényelmi pozíciónkból? Lehet, de nem biztos, hogy csak itt van a kutya elásva. Szerintem a mai világ túl sok feladatot ró egy emberre egy napra, vagy akár egy hétre, de egy hónapra is, ha hosszabb távon gondolkozunk. Van, mikor lehetetlen győzni, amit elterveztünk mára vagy holnapra. Hirtelen közbejön valami, ami mindent felborít a tervünkben vagy a teendőinkben.
Nem kell aggódni, hogy lemaradsz valamiről. Ma hallottam a rádióban egy vidéken élő édesanya és családjának riportját, hogyan is élnek, és hogyan birkóznak meg a napi teendőikkel. Vannak gyerekeik, nem is egy, azt hiszem, hogy legalább három gyerek van a családban. Kicsik még, van amelyik 10 éves, de van kisebb és van nagyobb nála. Mind élsportoló. Sőt!. Világbajnokok a saját sportágukban. Azt hiszem, hogy karatéznak, kick-box-olnak, meg hasonló jó sportokat űznek.
A riporternő kérdezte, hogyan élnek, hogy mindenre jut idő, nincs-e elrabolva a gyerekek ifjúsága, a játék, vannak-e barátaik, stb. Az édesanya azt mondta, hogy fegyelem és türelem szükséges ahhoz, hogy összehangoltan tudjanak élni, és persze elsősorban szeretet egymás iránt. A kérdésre, hogy nincsenek-e megfosztva játéktól a gyerekek a sport miatt, az volt a válasz, hogy - nem a játéktól veszik el az időt a sportra, hanem nem néznek annyit tv-t, nem interneteznek annyit, mint általában az ő korosztályuk. Bevallom, nekem nagyon szimpatikus volt ez a riport, az édesanya a legtermészetesebb módon mondta, hogy mindenre jut ideje neki is, és a család többi tagjának is, mert sikerül arra áldozni az idejüket, amit szeretnek csinálni, élvezik, jókedvűek minden nap. Még az édesanyának saját magára is van ideje a munka és a háztartási dolgok elvégzése után is. Törődik magával, fut, bicajozik, kirándulnak együtt a családdal, és rengeteg vidám élménnyel lesznek gazdagabbak nap mint nap.
Nagyon irigylésre méltó, ahogy ez a kis család él, mert még a gyerekek vidékről bejárnak busszal az iskolába a megyeszékhelyre. Amíg másokat autóval tesznek ki az iskola előtt, mert annyi idő sincs reggelente, hogy mindenki a saját kis programja szerint kezdje el a napját, addig az előbb említett család gyerekei élvezik, hogy busszal járhatnak iskolába, és szerintem jóval hamarabb lesznek önállóak, nem kell majd őket kiszolgálni később sem, mert saját maguk is arra törekednek, hogy megálljanak majd a saját lábukon minél hamarabb.
Szó sincs arról, hogy túl lennének fegyelmezve a gyerekek, egyszerűen másképp élnek, mint a többi család, kialakítottak egyfajta életstílust, ami mindannyiuknak megfelel, és boldogan élnek, ráadásul élsportolók, akik tudják mi az önfegyelem, mert mindent megtanulnak, megtanultak már ahhoz, hogy később még jobb sikereket érjenek el. Így is lehet élni, nincsenek elzárkózva a külvilágtól, egyszerűen másképp fogják fel milyen lehetőségeik vannak, észreveszik ezeket, és ki is használják őket.
Én próbálok tanulni ettől a családtól. Én mosogatás közben hallgattam a rádiót, és mit tesz az élet, ahogy hallgattam a riportot, úgy lelkesedtem be én is, végül még két mosógéppel ki is mostam, főztem, pedig már este hét órakor kezdtem neki mindennek. Sikerült még magam után el is pakolni, és igyekeztem, hogy megírjam számodra ezt a bejegyzést, mert tényleg példaértékű.
Gondoljunk néha arra, hogy ne legyen egyhangú az életünk. Én most elkezdtem gyalogolni, mert érzem, hogy hiányzik a természet szépsége, még ha a betonrengetegben sétálok is, mert ott is lehet találkozni egy-egy fekete rigóval, ami felvidít, és ösztönöz arra, menjek mindennap ki a bezárt szobából, és gyönyörködjek, milyen szép világban is élünk. Vegyük észre, és használjunk ki minden lehetőséget, hogy ebben a csodálatos világban élhetünk. És még hálásnak kell lennünk, mert minden nap varázslat vár akár itthon, de ha kimész a természetbe, és észreveszed a szivárványt, vagy ha süt a nap, és lágy szellő fújja a hajadat, biztos lesz kedved a családodat rábeszélni, hogy menjetek együtt kirándulni, természetet járni, akár télen, ősszel, nyáron vagy tavasszal is.
Még éjfél előtt hallgass meg egy szép dalt. :)))
Utolsó kommentek