Ezért nem szabad elkeserednünk, ha valami gond, baj az utunkba kerül. A probléma ugye "adja magát" azzal, hogy mindig belebotlunk, de a megoldások is ott vannak az orrunk előtt, ha kicsit is belemélyedünk a keresésbe.
Azt hisszük, hogy egy adott probléma olyan, de olyan vészes, egészen addig, míg rá nem találunk a megoldására. Emlékezzünk vissza egy sikerélményünkre, ahol megoldatlannak látszó feladattal kerültünk szembe, majd írjuk is le. Azt hinnénk, hogy olyan könnyű visszaemlékezni. Azért nehéz, mert minden bolhából ugye megpróbálunk elefántot gyártani, és észre sem vesszük az apró kis sikereket az életben. Pedig ahogy mondják,- a megoldás a kezedben van, az utcán hever, csak egy karnyújtásnyira vagy tőle. - Elfelejtünk körülnézni az utcán, de ha már körülnéztünk, mindig csak azokat a hatalmas elefántokat látjuk mindenhol.
Számoljunk tízig, mielőtt kimondanánk egy rossz szót, vagy mielőtt meghoznánk a végleges döntésünket. Már írtam, hogy szerintem az első megérzés szokott a jó lenni. Általában ez így is van. De vannak esetek, mikor komolyabb dolgunk van, nagyobb fába vágtuk a fejszénket, akkor jó megoldás, ha várunk és alszunk rá egyet. Az ember lánya és az ember fia hajlamos elhamarkodottan dönteni. No, én sem vagyok ám kivétel, nehogy azt hidd véletlenül!
Gondolkodjunk józanul, mindig az aktuális teljesítőképességünk szerint ítéljük meg ami az utunkba kerül és éppen nyomaszt. Vegyük körül magunkat pozitív beállítottságú és sikeres emberekkel, tőlük tanulhatunk sokat, és ezáltal válhatunk mi is sikeresekké.
Utolsó kommentek