Én túlságosan is hamar, meggondolatlanul tudok kimondani mondatokat, aztán kész a tragédia, és már nem lehet visszacsinálni, meg is sérthetek vele valakit. Már írtam, jó lenne ha tudnék tízig számolni, mielőtt kimondanék bármit is, de ezt nehezebb megvalósítani, mint hisszük.
Ha már megtörtént a baj, akkor az elő dolgunk legyen az, hogy tudjunk még időben bocsánatot kérni attól, akit esetlegesen megsértettünk. Így elejét vesszük a további vitának, vagy veszekedésnek. A legtisztább viszont, ha már tudunk odafigyelni a szavaink súlyára. Tudnunk kell, hogy mennyire nagy hatással vannak akár magunk, akár mások számára.
Minden reakció kivált egy hatást, tudjuk, hogy jónak jó hatása van. Lelkiismereted különben is jelez, ha valamit helytelenül teszel. Lelkiismeretedre különben is hasznos mindig hallgatni, ő ugyanis sosem téved, ellenkezőleg velünk, akik elhamarkodottan nyilvánítjuk ki néha gondolatainkat.
Tegyél próbát! Próbáld ki, hogyan érzed magad ha csak úgy vaktában dobálódzol szavakkal, mondatokkal. Biztos, hogy nem a helyes ösvényen jársz. Én volt, hogy napokig nem tudtam feldolgozni, hogy olyan buta voltam, és össze-vissza beszéltem.
Csak a jelen a tiéd! Ilyenkor még javíthatsz hibáidon, és ki is illik javítani a hibákat. Kell tudnunk úgy viselkedni, hogy azt sohase bánjuk meg!
Utolsó kommentek