Ha nagyon vársz valakire, elég egy halvány megérzés hogy közeleg, te már repdesel a boldogságtól. Ápolod a kapcsolatotokat, és örülsz, hogy együtt lehettek, bármennyi idő is az. Ilyenkor az ember lánya néha összezavarodik, mert lámpalázas lesz az örömtől, a viszontlátás boldogságától. Szeretnéd, ha mindig összetartoznátok, nem kellene elválni egy percre sem. Ha nagyon vársz valakire, ismered azt az érzést, amit az elválás, a búcsú jelent.
Most nem csak a szerelmespárokra gondolok, mindenkire, akitől muszáj volt életedben elbúcsúzni. Én sem vagyok egy jól búcsúzkodó típus, mert már általános iskolában, mikor alsó tagozatos koromban kikísértek a szüleim a vonathoz, mert mentem nyaralni, akkor sem mentem integetni a vonat ablakához, csak sírtam, és szégyelltem magam, és nagyon egyedül éreztem magam.
Ha nagyon vársz valakire, csak azon jár az eszed, hogy mikor fogtok találkozni, egy jót nevetni együtt, és bolondozni, játszani, vidáman nevetve tervezni a másnapot, a holnapot. Már írtam, hogy az élet olyan, amilyen, sokszor kifog rajtunk. (Such is life! - Ilyen az élet!). Ha jókedélyű vagy úgy általában, akkor rengeteg terved, tervetek lesz és rengeteg tervetek van már most is. Tervezni jó. A terveket megvalósítani még jobb. Sikerélményeket "gyártani" a legeslegjobb.
Ha nagyon vársz valakire, készíted a szívedet a nagy találkozásra, lehet, hogy még a gyomrod is remeg, vagy az egész tested, mert nem tudod, hogy milyen lesz a találkozás, a fogadtatás.
Várj mindig szeretettel arra, akivel találkoznod kell, és régóta nem láttátok egymást. Nem jó egyedül, gyűjts össze mindent a gondolataidban, mit fogsz mondani, de azt hiszem, hogy egy ölelés, egy szeretetteljes pillantás, s a mosoly, a kitörő öröm mindent el fog árulni. Csodálatos az élet, tele van meglepetésekkel. Készülj fel rá, s éld az életed kedvesen, jókedvvel.
Utolsó kommentek