Ahogy változik az időjárás, most úgy változik a kedvem is, ezért döntöttem úgy, hogy mindenemet amim van egy cél érdekében alkalmazom, és - nem minden mindegy alapon azért -, de magam alakítom az életem. Persze nem a család nélkül, hanem feltétlen őket is belevonva olyan életet célzok meg, amikor be kell vállalnom mindent, ami szembejön velem az utam során.
Lesznek segítőim is, de lesznek hátráltató tényezőim is, az utóbbiakat le kell győznöm minden erőmmel. Ehhez meg kell erősödnöm, és sok mindent el kell felejtenem.
Azért tettem ezt a hűséges kutyust a bejegyzésbe, mert ő fog segíteni nekem abban, hogy meg tudjak erősödni. Nagyon szeretem a mi kis kutyánkat, mindig a lehető legnagyobb szeretettel vesz körül minden nap. Ő csak akkor rosszkedvű, ha valamiért éppen beteg, de ez nem is jellemző rá, hiszen olyan életvidám, mint sok más társa is. Tőle merítek erőt ha éppen rossz passzban vagyok.
Hogy miért kell mindent egy lapra feltennem? Mert kezdek visszacsúszni, és érzem, hogy nem lesz jó vége ha nem lépek egyet előre. Érezted már úgy magad, bármit teszel is, a visszájára fordul minden amibe belekezdesz? Ilyenkor cselekedni kell gyorsan, vagy várni lehet a megfelelő helyzetre. Én most várok, mert nem tudok jobbat tenni. Úgy érzem, mintha kicserélődött volna minden körülöttem. Lehet, hogy az egyik gyógyszer mellékhatása talán, de tennem kell hamarosan valamit, hogy jobban legyek.
Nézzük a pozitív oldalát. A célom az jelenleg, hogy komfortosabbá tegyem az otthonunkat. Minden itt van körülöttem, ami kellhet ehhez, és itt vagyok én is, akinek mindezt meg kell valósítania. Ahhoz, hogy jobban élhessünk, (mármint szebb környezetben, szebb, takarosabb kis házunk legyen, jó érzés legyen mindig hazajönni), nagyon sok szerepem lehet benne. Nem ütközöm akadályba, mert a család kitart mellettem. A visszahúzó erő csak a betegségem lehet, ezt kell tudnom úgy kezelni, hogy tudjak mindig jókedvű lenni.
Kell hogy legyen olyan kisugárzásunk mindannyiunknak, ami a többieket is magával ragadja, elkápráztatja. Ez valószínű, hogy belülről fakad többnyire, de mint minden, ez is tanulható. Ez az adu ászom. Az, hogy van még annyi tartalékom, van és kell is hogy legyen mindig annyi vésztartalékom, ami felállít a padlóról, ha véletlenül elesek. Tehát az az egy lap amire felteszem most mindenem, az a tartalék erőm. Ezt lehet fejleszteni később, sőt, át is alakulhat más erővé, más erőkké, és szépen ki tudok alakítani egy olyan életstílust, ami nekem is tetszik főleg, de másoknak is hasznára van. Tarts velem, és meglátod vajon hogyan élem meg a napjaimat, a holnapjaimat.
Küldök egy szép dalt neked, töltsd kellemesen az estédet, s legyél velem továbbra is. :)
plusz egy ráadásdal csak neked. :)
Utolsó kommentek