Ez a kisgyermek is joggal mondhatja el a címben írt mondatot, mert ő már megnyert egy versenyt, amikor úgy döntött, hogy a szüleit választja, és egy csodálatos pillanatban meg is születhetett a kórházban. Sok-sok könnycsepp fog még végiggördülni az arcocskáján míg felnő, de már amikor felnőtt is lesz, sokszor fog eszébe jutni a mondás: - "sírni csak a győztesnek szabad!"
A képet magamnak választottam, mint motivációs képet, hogy rögződjön bennem a címben foglalt mondat. Nagyon hamar elsírom magam. Főleg ha úgy érzem, nem csináltam valamit jól. Ezután mindig kikeresem a blogból majd ezt a bejegyzést, és emlékeztetem magam arra, hogy vidámnak és kedvesnek szeretem magam. Az örökös önvádnak semmi értelme. Csak úgy érdemes élnem, hogy az ne okozzon lelkiismeretfurdalást, és jókedvűen tudjam tenni a dolgomat.
Kisgyermekként még azt hittem, hogy a körülöttem lévő világ mindig őszinte, nincsenek benne buktatók, és egyenes út visz a boldogsághoz. Mikor már felnőttként visszagondolok, rájövök, hogy őszintének nekem kell lennem, mert csak akkor kapom vissza azt a szeretetet, amire olyan nagyon szükségem van. Eltörik a mécses nálam elég gyakran, mert érzékenyebb típus vagyok. Igyekszem magamban tartani hogyha elsírom magam, tudom, hogy sokat tehetek azért, hogy a könnyeim örömkönnyek lehessenek.
"Sírni csak a győztesnek szabad!" - mondta Székely Éva világhírű sportolónk. Utánanéztem a neten, mert én nem tudtam, honnan ered a mondás. Sok versenyen indítottak még középiskolában, de az általános iskolában is. Voltak nyelvi versenyek, ahol két szót nem tudtam kimondani az izgalomtól, így mehettem haza. A talajtornán verseny közben elfelejtettem a gyakorlatot, így kudarcot vallottam. De voltak sikereim is, mikor a váltófutásnál igaz, késve vettem át a váltóbotot, de ennek ellenére még meg is tudtam előzni egy lányt, s végül másodikként futottam be a célba. Öröm visszaemlékezni még a kudarcokra is. Olyan jó érzés, hogy ki mertem állni a nagyközönség elé még akkor is, mikor belesültem a versmondásba.
Emlékezz te is olyan eseményekre, mikor a lapokat jól osztották le, és te nyertél, s örömödben bizony ugyanúgy elsírtad magad, mint a képen a kisbaba. A sírás felszabadít. Merjük ezért bevállalni ha érzékenyebbek is vagyunk, belülről tudni fogjuk, hogy mi nyertünk, mi vagyunk ma a győztesek, és a győztes sírhat akár a záporeső, nem szól érte senki, mert ez így van jól.
Hallgass meg egy dalt, sok szeretettel küldöm neked. :)
Utolsó kommentek